Maradnak a harmadik feles sütik a Google böngészőjében – sok késés és bizonytalanság után végleg áthúzta minden ezzel kapcsolatos tervét a cég.
A Google éveken át dolgozott azon, hogy leszámoljon a harmadik felektől származó sütikkel a Chrome böngészőben. Ehhez még fegyvert is fejlesztett Privacy Sandbox néven, mely egy egészen új, adatvédelem-fókuszú megközelítés lett volna – és a hangsúly azon van, hogy volna. A Google ugyanis nem kezdte meg a „harcot”, a saját maga által kreált frontvonal mellett egyszerűen letette a fegyvert, majd elsétált.
A cég 2019-ben mutatta be a Privacy Sandboxot. Ennek legfontosabb újítása az lett volna, hogy a Chrome alapértelmezetten blokkolja az úgynevezett harmadik feles sütiket (cookie-k). Az „érték” persze nem vész el, csak átalakul, a célzott hirdetések így is maradtak volna, csak más formában: a változtatás révén a személyazonosság védelme érdekében névtelenül gyűjtött volna adatokat a böngésző, kategóriákba besorolva a felhasználókat. Az egyes honlapok már csak ezeket a kategóriákat látták volna, teljesen függetlenítve a felhasználótól. A most elkaszált megoldás technikai részleteiről itt írtunk korábban.
Az elmúlt csaknem fél évtized alatt bőven érte kritika a megoldást, de korábban ez látszólag nem volt hatással a Google terveire, noha elég komoly csúszások voltak a projektben. Végül 2024 júliusában kezdte elengedni a dolgot a cég, és most végleg vége a Privacy Sandboxnak – legalábbis az eddigi formájában. Erről a projektért felelős Google-alelnök, Anthony Chavez írt kedden, kifejtve, hogy végül maradnak a harmadik feles sütik az eddigi formájukban.
A The Verge érdeklődésére a szabad webért küzdő Movement for an Open Web (MOW) társalapítója, James Rosewell elmondta: a Google célja az volt, hogy „eltávolítsa a nyílt és interoperábilis kommunikációs szabványokat, azért, hogy a digitális hirdetési forgalmat a saját kontrollja alá vonja. Ezzel a bejelentéssel azonban ez a cél most véget ért”. A MOW korábban panaszt nyújtott be a brit versenyfelügyelethez a dolog miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A kormány minden eszközzel segítené a kedvenc cégeit, hogy Montenegróban is megrendelésekhez jussanak. A nagy kérdés: mindez mennyi adófizetői pénzbe kerül, és mennyi gazdasági haszna lesz.
Több robotrepülőgéppel vették célba az üzemet.
Magyar Péter magára vette.
Húszmilliárdos keretről lehet szó.
A legjellemzőbb hiányosságok között az olajszivárgást, a nem megfelelő fékhatást, a gumiabroncsok és a futóműalkatrészek állapotát jegyezték fel.
A magyar kormányfő bojkottálja, hogy Ukrajna megkezdhesse a felvételi tárgyalásokat az EU-val, ám most éppen szövetségese, az amerikai elnök szólítja fel, hogy adja fel a vétót.
A korábbi hírek szerint az amerikai elnök azt kérte, hogy a magyar kormányfő ne blokkolja tovább Ukrajna EU-csatlakozását.
