szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A második világháború alatt hosszú időbe telt, a jelenlegi technológia segítségével azonban könnyed ujjgyakorlat lenne feltörni az Enigma titkosítását a szakértők szerint.

Az Enigma a második világháborúban a németek egyik legfontosabb „fegyvere” volt. Ez egy feltörhetetlen(nek hitt) titkosítási eszköz volt, mellyel a német hadsereg kódolta az üzeneteit, és ádáz küzdelem zajlott a feltöréséért. Ez végül sikerült, és a feltételezések szerint évekkel tehette rövidebbé azt így is rendkívül véres második világháborút.

Úgy tűnik azonban, hogy napjaink technológiája számára könnyed ujjgyakorlat lett volna az Enigma dekódolása. „Az Enigma nem tudna helytállni a modern számítástechnikával és statisztikával szemben” – mondta a The Guardian érdeklődésére Michael Wooldridge, az Oxfordi Egyetem számítástechnika-professzora, MI-szakértője.

Az Enigma külleme alapján egy elektromechanikus szerkezet volt, mely ránézésre nem tért el érdemben egy klasszikus írógéptől. Volt azonban három forgórésze, mindegyik 26 lehetséges pozícióval, és egy reflektora, ami a jelet visszaküldte a rotorokon keresztül, valamint volt egy olyan része is, ami a betűpárok felcserélését végezte.

78 éve nem sikerül megfejteni a nácik utolsó titkosított üzenetét – ez az

Hiába a legendásan jól rejtjelező Enigma-gép titkosításának feltörése, egy 1945-ben a német haditengerészet által küldött üzenetet a mai napig nem sikerült megfejteni.

A rejtjelező gép feltörése rendkívül nehéz feladatnak számított, bár voltak gyenge pontjai is, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a brit katonai hírszerzés Bletchley Park-i kódfejtő központja Alan Mathison Turing brit matematikus segítségével végül feltörte.

Ma már a mesterséges intelligencia lehetne a leghatékonyabb eszköz a feltöréséhez, hangsúlyozza Wooldridge. Ráadásul kimondottan gyorsan elvégezhető lenne a dolog. A szakember szerint egy sor modern statisztikai és számítástechnikai eszköz bevethető lenne, a modern adatközpontok számítási kapacitásait felhasználva pláne.

Míg a modern technológia pillanatok alatt „hatástalanította” volna az Enigmát, az olyan korábbi megközelítések, mint a Rivest-Shamir-Adleman (RSA) rejtjelezés is, még mindig hatékonyak. Ez utóbbi egy 1977-ben kifejlesztett, nagy prímszámokon alapuló rendszer.

Mustafa A Mustafa, a Manchesteri Egyetem szoftverbiztonságra szakosodott oktatója elmondta: bár az Enigma kódja nem tudott volna helytállni napjaink technológiáival, a háború alatt még óriási eredménynek számított a feltörése. Már csak azért is, mert tényleg azt gondolták róla, hogy visszafejthetetlen. „Isten tudja, mi történt volna, ha nem törik fel időben az Enigmát” – zárja gondolatait a szakember.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!