Miután az izraeli-iráni háborúba – az egész világot átejtve – beszállt az Egyesült Államok is, Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország megkezdi a pusztító rakétája gyártását. Úgy tűnik azonban, hogy a B-2-es lopakodó bombázók, valamint a bunkerromboló bombák bevetése nemcsak az oroszokat, de a kínaiakat is lépéskényszerbe hozta.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint a B-2-esek bevetésének a kínai mérnökök is nagy figyelmet szenteltek. A támadást valószínűleg már hónapokkal korábban kitalálta az Egyesült Államok, és úgy hajtotta azt végre az amerikai légierő, hogy arra Irán nem számított. A bevetés során nagyjából 37 órán át repültek a bombázók megállás nélkül, hogy elérjenek az Egyesült Államokból Iránba és vissza.
Összesen hét B-2 bombázót vetettek be a támadásban; ezeket tankergépek és vadászgépek flottája támogatta, amelyek elrettentő erőként szolgáltak az iráni légvédelmi rendszerek számára.
A B-2-esek összesen 14 darab, egyenként 13 600 kg-os bombát dobta le, amelyeknek ez volt a leghosszabb bevetésük 2001 óta.
Kína jelenleg rendkívül gyors ütemben növeli a haderejét, és hamarosan az amerikai légifölény sem lesz annyira egyértelmű. Jelenleg ugyanakkor semmi sem tudja felvenni a versenyt a B-2-es bombázókkal. A South China Morning Post jelentése szerint éppen ezért a kínai szakértők hangsúlyozták a stratégiai bombázók fontosságát az interkontinentális műveletekben. Mivel ezek hagyományos és nukleáris robbanófejekkel is felszerelhetők, ezért meglétük jelentős előnyt jelent bármely katonai fél számára.
https://hvg.hu/tudomany/20230706_kina_lopakodo_vadaszrepulogep_j20_ws_15_hajtomu_video
A lap szerint Kína jelenleg több hatodik generációs vadászgépet is fejleszt, amelyek vadászgépként és bombázóként is bevethetők. Az egyik ezek közül a J-36, amely állítólag akár 3000 kilométeres harci hatótávolsággal is rendelkezhet. A J-50-es hatótávolsága ezzel szemben 2200 kilométer.
Persze ezek mind eltörpülnek a B-2-esek 11 100 km-es hatótávolsága mögött, ami a légi utántöltéssel tovább növelhető. Emellett ott vannak még a B-1B Lancerek és a B-52-esek, amelyek közül előbbi 12 000, utóbbi 14 000 km-es hatótávolsággal bír. Ezeket szintén meg lehet tankolni a levegőben.
Kínának jelenleg a H-6K és H-6N bombázók jelentik a csúcsot, ám ezek is csak nagyjából 8000 km-es hatótávolsággal bírnak, ami a mérnökök szerint nem elegendő.
A nagy kérdés, hogy Kína mikorra dolgozza le a hátrányát. Az egyértelműnek tűnik, hogy az amerikai bombázók iráni bevetése ismét felhívta a kínai vezetés figyelmét, hogy milyen nagy szükség lehet az ilyen bombázók kifejlesztésére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
