Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Rengetegszer hallottuk már, hogy a 2-es típusú cukorbetegség világszerte tapasztalható növekedésének egyik fő oka a cukor fogyasztása. Azonban a utah-i Brigham Young Egyetem kutatóinak új bizonyítékai (amit német kollegáikkal együtt tártak fel) árnyalják ezt a képet. Kiderítették ugyanis, hogy nem minden cukorforrás hordozza ugyanazt a kockázatot.
A kutatók egy átfogó metaanalízisben 29 nagyméretű kohorszvizsgálat adatait gyűjtötték össze Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ázsia és Ausztrália területéről. Összesen több mint 800 ezer ember étkezési szokásait vizsgálták, és nyomon követték, hogy kinél alakult ki később 2-es típusú cukorbetegség. Meglepő volt, amit találtak: az italokon – például üdítőitalokon és akár a gyümölcsleveken – keresztül fogyasztott cukor következetesen összefüggésben állt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának magasabb kockázatával. Eközben más cukorforrásoknál nem mutatkozott ilyen összefüggés, sőt egyes esetekben még alacsonyabb kockázatot tapasztaltak.
Ami kissé ijesztő: már napi egy pohár cukros ital is növelte a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyeit, és a gyümölcslé sem volt sokkal jobb: minden 225 grammos adag 5 százalékkal növelte a kockázatot. Ráadásul a tanulmány szerint a cukros italoknál nincs biztonságos küszöbérték, a kockázat már az első kortytól kezdve növekszik. Minden további ugyanaznap fogyasztott 350 grammos adag cukros ital pedig 25 százalékkal növelte a 2-es típusú cukorbetegség relatív kockázatát. Egyébként nem véletlenül szerepel a relatív jelző a kockázat előtt. Ha ugyanis egy átlagember 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának alapkockázata körülbelül 10 százalék, akkor napi négy üdítőital ezt nagyjából 20 százalékra, nem pedig 100 százalékra emelheti.
Amikor a résztvevők napi 20 gramm – nagyjából öt teáskanálnyi – cukrot fogyasztottak szilárd ételek részeként, a cukorbetegség kockázata valójában kismértékben (körülbelül 4 százalékkal) csökkent. Ugyanez volt igaz a szacharózra is, amely számos pékáruban megtalálható.
Az, hogy a cukros ital fogyasztása miért problémásabb, mint a szilárd cukroké, az eltérő anyagcsere-hatásokra vezethető vissza. A cukorral édesített italok és gyümölcslevek izolált cukrokat tartalmaznak, amelyek nagyobb glikémiás hatást váltanak ki, túlterhelik és megzavarják a máj anyagcseréjét, növelve a májzsírt és az inzulinrezisztenciát.
Pexels / Towfiqu Barbhulya
Viszont a tápanyagban gazdag élelmiszerekben, például a teljes kiőrlésű gyümölcsökben, tejtermékekben vagy teljes kiőrlésű gabonákban elfogyasztott vagy azokhoz hozzáadott cukrok nem okoznak anyagcsere-túlterhelést a májban. Ezek a beágyazott cukrok lassabb vércukorszint-választ váltanak ki a kísérő rostok, zsírok, fehérjék és más hasznos tápanyagok miatt.
A mostani eredményekből is leszűrhető, hogy ahelyett, hogy általános korlátozásokat tűznének ki minden cukorra, a jövőbeli egészségügyi ajánlásoknak a folyékony cukorra kellene összpontosítaniuk. „Eredményeink arra utalnak, hogy a cukor típusa fontos szerepet játszik az étkezési cukorral való összefüggés meghatározásában” – írták a szerzők, hozzátéve, hogy a magasabb folyékony cukorbevitel nyilvánvalóan nagyobb károkkal jár. Ez nem jelenti azt, hogy az élelmiszerekben lévő hozzáadott cukrok nem jelentenének bizonyos egészségügyi kockázatot. Azonban rávilágít egy árnyaltabb szemléletmód szükségességére, amely különbséget tesz egy üdítőital és egy tálnyi, egy kanál barnacukorral édesített zabpehely között.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
