Bár hőség idején az illetékes hatóságok ilyenkor mindig hangsúlyozzák, hogy a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a krónikus betegséggel élők különösen veszélyeztetettek, de az egészséges szervezetet is megviselheti a nagy meleg. És ugyan hajlamosak vagyunk leginkább a fizikai tünetekkel foglalkozni, a tartós hőség a mentális jóllétünkre is káros hatással van, és ha nagy általánosságban nézzük a szélsőséges időjárási eseményeket, akkor – ahogy a Másfélfok is írja – a poszttraumás stressz szindrómát, a szorongást, a kábítószerrel való visszaélést, a depressziót és még az öngyilkossági gondolatok is szerepelnek ezek közvetlen hatásai között, megnöveli azoknak a kockázatát.

Ha megkérdezzük az embereket, mik a tapasztalataik, a legtöbben azt válaszolják, a kánikulában sokkal stresszesebbek, frusztráltabbak, esetleg agresszívabbnak érzik magukat, majd eljön egy pont, amikor passzivitásba fordul át, megmozdulni sincsen kedvünk és még a gondolkodás is komoly erőfeszítéssel jár. Ez – vágják rá sokan – nyilván annak köszönhető, hogy erősen lecsökken a komfortérzetünk, a stressz felemészti az energiáinkat, és mivel hőségben nehéz aludni, ez csak rátesz egy lapáttal.

“A hőség növeli a kortizol szintjét. A kortizol egy stresszhormon, ami fokozza a szorongás tüneteit. Ez hatással van az agy félelemközpontjára, növeli a szorongó gondolatokat. Nyáron előfordulhat, hogy fokozott légszomjat, hányingert, fáradtságot, nyugtalanságot, szédülést, megnövekedett szívverést, remegést és kiszáradást tapasztalunk. Ezek a tünetek hasonlóak lehetnek egy pánikrohamhoz, ami még inkább szorongást okozhat, amikor észleljük őket” – nyilatkozta a hvg-nek a Mélylevegő csapata.

Sok érdekes tanulmány is készült a témában, egy kutatás szerint például egy apró hőmérsékletnövekedés is elég ahhoz, hogy a vizsgálati alanyoknál 10 százalékkal csökkenjen a kognitív teljesítményük, egy másik kutatás pedig kiderítette, hogy minél több, az átlagosnál melegebb nap volt a tanév során, annál rosszabbul teljesítettek a diákok egy szabványosított teszten.

És állítólag, valóban van alapja annak, hogy ilyenkor kicsit elveszítjük a kontrollt, van az úgynevezett reaktív agresszió, amire a hőmérséklet is hatással van, vagyis a kánikulában nagyobb valószínűséggel hajlamosak az emberek mások cselekedeteit ellenségesebbként értelmezni, és ez pedig arra készteti őket, hogy hasonlóképpen reagáljanak – írja a New York Times.

AFP

Hozzá kell tenni, azok, akik a bűn útjára lépnek, már csak azért is rosszul járhatnak, mert a bírók a hőségben szigorúbb döntéseket hozhatnak, legalábbis ezt állítja egy 2019-es tanulmány. Meg kell jegyezni, még mindig sok mindent nem értünk az éghajlatváltozás, különösen a hőhullámok és a mentális egészség közötti viszonyról, sokat kell még tanulnunk.

Fővünk a saját levünkben

Talán kevesen tudják, hogy a hőségben kicsit úgy viselkedünk, mint a béka, amit lassú tűzön forralnak, ugyanis vannak olyan környezeti tényezők, amelyek nagyon nehezen tudatosulnak, amelyekről csak akkor veszünk tudomást, amikor egy bizonyos küszöböt átlépnek, ilyen ún. ambiens inger érték többek között a fény, a szagok, és a hőmérséklet is, de ide soroljuk a tér átláthatóságát is.

“Ha fel is figyelünk ezekre, egy idő után inkább a környezetünkben lévő emberekre fókuszálunk, aminek evolúciós oka van, ez segített a túlélésben annak idején. De ettől még a nem tudatosuló ingerek nagyon is nagy hatással vannak ránk, ám mivel későn vesszük észre, hogy túl büdös vagy túl meleg van, ekkor már stresszforrásként jelentkeznek” – nyilatkozta a hvg-nek dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, az MTA doktora, az ELTE Ember–Környezet Tranzakció Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára.

Az sem segít, hogy a biológiával nem tudunk szembeszállni. “A hideg ellen – annak ellenére, hogy a szervezet biológiailag nehezebben alkalmazkodik hozzá – bizonyos értelemben könnyebben fel tudjuk venni a harcot, például ha rendesen felöltözünk, keresünk egy meleg helyet. De egy bizonyos hőmérséklet, illetve bizonyos páratartalom felett a szervezet már küzd.”

És beszélnünk kell a klímaérzésekről is. “Az fényviszonyok és a hőmérséklet változása befolyásolják a biológiai ritmusunkat, és generációkon átívelő tapasztalat az, hogy ha nyáron felkelek, már hétágra süt a nap, télen viszont még sötét van. Ha pedig megszoktuk, hogy négy évszak követi egymást, és ez fokozatosan megváltozik, lesz helyette egy forró nyár és egy enyhe télszerű valami, akkor egyfajta gyászt élhetünk meg, ez a klímagyász. Erről talán kevesebben hallottak, de a klíma- vagy ökoszorongás kifejezés talán már mindenki számára ismerős.

Ugyan ezt főleg a fiatalabb generációkkal kapcsolják össze, de ne feledjük, az idősebbek nem közömbösek a fiatalok aggodalmaival szemben, sőt vannak köztük, akik bizonyára klímabűntudattal küzdenek, emeli ki a szakértő.

“Emellett létezik szolasztalgia is, vagyis az a fajta veszteségérzés, amikor közvetlenül tapasztaljuk meg közvetlen környezetünk pusztulását, nosztalgiát érzünk a régi környezeti/időjárási helyzetek iránt, vagy a klímabénultség, amikor tehetetlennek érezzük magunkat a változásokkal szemben” – fűzi hozzá.

Dúll Andrea szerint ugyan az ökoszorongás egy félelmet keltő kifejezés, negatív asszociációk társulnak hozzá, de valójában egy olyan érzés, amire komoly erőforrásként, lehetőségként kell tekinteni. “Amennyiben nem pánik vagy bénultságérzés társul hozzá, egy olyan készenléti állapotot idéz elő, ami segít abban, hogy megoldásokat találjunk, hogy előre haladjunk.”

A Mélylevegő szerint az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsük ezt a szorongást, ha visszaszerezzük a kontroll érzését, mert amikor úgy érezzük, hogy valamilyen szinten tudunk hatni a környezetünkre, az sokat segít.

“Például, ha szelektíven gyűjtöd a szemetet, csomagolásmentesen vásárolsz, vagy éppen többször használod a tömegközlekedést, máris tettél valamit a környezetért. Ezek az apró lépések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyomod, és ezáltal csökkenthetik a szorongásodat is” – tették hozzá.

Szerintük emellett fontos az is, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk, mert így elkerülhető, hogy félrevezető információk és felesleges aggodalmak vegyenek körül. Mellette beszéljünk a családdal és barátokkal is a klímaváltozásról és arról, hogy mit lehet tenni, illetve csatlakozhatunk helyi környezetvédelmi kezdeményezésekhez, programokhoz, mert ezek nemcsak hasznosak, hanem közösségi élményt is nyújtanak, ami szintén segíthet a szorongás oldásában.

Globális Klímasztrájk

Reviczky Zsolt

Ha kialakítasz olyan rutinokat és támogató hálózatot, amelyek segítenek abban, hogy úgy érezd, megtetted, ami tőled telik, az segíthet abban, hogy pozitívabb szemlélettel nézz a jövőbe

Abban, hogy megküzdjünk a klímaérzésekkel, segíthetnek a pszichológusok, hiszen a szakma már régóta intenzíven foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és nem véletlenül indult kétéves környezetvédelmi szakpszichológus szakirányú továbbképzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, pontosabban a 2020-ban alakult Ember-Környezet Tranzakció Intézetben.

“Olyan szakembereket, pszichológusokat képezünk, akik nemcsak krízis után, azok feldolgozásában tudunk segíteni, hanem abban is, hogy az emberek szert tudjanak tenni azokra a készségekre, ismeretekre, amelyek a környezeti helyzeteket jobbító irányba terelik őket, és ez nagyon fontos, mert a környezetbarát gondolatokat nem követi automatikusan cselekvés” – nyilatkozta Dúll Andrea.

AFP / Microgen Images / Schience Photo Library

Ami pedig az előttünk járó forró napokat, heteket illeti, a következőket tanácsolta: “Nyilván nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy elég folyadékot fogyasszunk, de pszichológusként inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy probáljunk tudatosak lenni, ne essünk pánikba, ne hagyjuk, hogy a napi rutinjaink során a negatív érzelmek elárasszanak, tervezzünk előre és monitorozzuk a helyzetet, reggel például gondoljuk át, hogyan jutunk el a célunkhoz, hol tudunk vízhez jutni, hogy tettünk-e a táskába naptejet. Ha ez rutinná válik, akkor hosszabb távon is lehet gondolkodni és mindez a környezetvédelmi megnyilvánulásokkal (pl. környezetbarát közlekedési módok választása) is összekapcsolódhat a fejünkben.”

A hőség hősei

A klímaszorongással való megküzdés fontos, de hogyan tudjuk felkészíteni magunkat a mentális teherre, amit a kánikula jelent, mit tudunk tenni a forróbb napokon, hogy “fejben” könnyebben átvészeljük azokat? Nyilván érdemes odafigyelni arra, hogy csökkentsük a saját és környezetünk hőmérsékletét, jöhet a hidegzuhany, a vizes borogatás, a ventilátor, a légkondicionáló és társaik, emellett fontos, hogy figyeljünk oda a folyadékbevitelre és hogy igyekezzünk eleget pihenni.

Az ingerlékenység sokszor össszefügg a kimerültséggel. Ha nem alszunk eleget, az érzelmeinket is nehezebb lehet kezelni, lobbanékonyabbak és érzékenyek lehetünk.

Sajnos vannak olyan stratégiák, amelyek egyébként segítenek abban, hogy jobban viseljük a stresszt, de lehet, hogy hőségben nem érdemes ezekhez nyúlni. A szabadban tartózkodás és a rendszeres testmozgás általában nagyon jó stresszcsökkentő módszer, egy tanulmány szerint már 20 perc természetben töltött idő jelentősen csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet, azonban hőségriadó idején ezek nem ajánlottak, mert a túlzott meleg és a fizikai megterhelés komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat.

AFP / Tiziana Fabi

“Ha hőség van, érdemes a sportolást áthelyezni kora reggelre vagy késő estére, amikor már hűvösebb az idő. Ezenkívül választhatunk beltéri sportokat is, mint például a jóga vagy a tornatermi edzések. A lényeg, hogy ne tegyük ki magunkat a hőség káros hatásainak. A szabadban töltött idő helyett ilyenkor érdemes olyan beltéri tevékenységekre koncentrálni, amelyek szintén feltöltenek és megnyugtatnak. Olvashatunk egy jó könyvet, hallgathatunk zenét, vagy akár próbálkozhatunk meditációval. Ezek mind segíthetnek a stressz csökkentésében anélkül, hogy kockáztatnánk az egészségünket” – tanácsolja a Mélylevegő csapata.

Hozzátették, a testmozgáson túl sok ember nyáron hajlamos több kávét vagy alkoholt fogyasztani, hogy felélénküljön vagy ellazuljon, azonban mindkettő dehidratál, és túlzott fogyasztásuk növelheti a szorongást és a pánikrohamokat, ezért helyette igyunk több vizet, friss gyümölcsleveket. És még valami. “A nyári hónapok alatt sokan több időt töltenek a képernyő előtt, legyen szó munkáról, sorozatnézésről vagy közösségi médiáról. Ez növelheti a lehangoltság és a szorongás érzését. Helyette próbáljunk meg több offline tevékenységet végezni, mint például olvasás, kézműveskedés vagy főzés” – jegyezték meg.

Napsütés=boldogság?

Ha a sokak életét megkeserítő hőséget kivesszük az egyenletből, akkor sokan imádják a nyarat, hiszen a legkedvesebb, legkellemesebb, legboldogabb emlékeik ehhez az évszakhoz kötődnek, úgy érzik, ilyenkor igazán kerek a világ, elönti őket a határtalan szabadság érzése, ilyenkor vannak igazán az elemükben. Vannak, akik viszont nem értik a hype-ot, ami a nyári hónapokat övezi, sőt egyenesen a hátuk közepére kívánják az egészet. Ennek lehetnek egészen prózai okai is, egyeseknél pedig egy kicsit mélyebbre kell ásni.

Azt talán nem nehéz belátni, hogy vannak, akik nehezen birkóznak meg azzal az igenis létező társadalmi nyomással, hogy minél több programot, kalandot kell belesűríteni a nyárba, és aki kimarad, az lemarad. 

Sokan tartanak attól, hogyha nem hozzák ki a legtöbbet ebből az időszakból, akkor az egy elvesztegetett nyár volt

– nyilatkozta Trevor Harley, a The Psychology of Weather (Az időjárás lélektana) című könyv szerzője. Nyilván nem mondunk újat azzal, hogy az ún. FOMO-ra csak ráerősít a közösségi média, ilyenkor még inkább elárasztják a képernyőnket azok a posztok, amiktől a saját életünk unalmasnak és tökéletlennek tűnik, úgy érezzük, kész csődtömegek vagyunk. Ez utóbbit persze lehet orvosolni, tarthatunk egy kis távolságot a közösségi médiától, vagy ne csak passzívan görgessünk.

Ehelyett használjuk a közösségi médiát arra, hogy barátainkkal és családunkkal beszélgessünk, informálódjunk, szórakozzunk.

– osztott meg egy megfontolandó tanácsot a Mélylevegő csapata.

Sokaknál ennél összetettebb problémáról van szó, számtalan cikk és tanulmány készült arról, hogy azoknak, akik mentális, lelki problémákkal, pszichiátriai betegségekkel küzdenek, miért lehet nehezebb a nyári időszak. Szakértők szerint ennek az egyik oka, hogy rosszabbul reagálnak a hőstresszre, és ugyan soha nem szabad csak szembe menni az orvos által előírt kezeléssel, azzal is számolni kell, hogy egyes gyógyszerek hatással vannak a hőháztartásunkra.

És igen, nagyon úgy tűnik, hogy a depressziónak is lehet szezonalitása, és ugyan egyes források szerint kevés embert érint, de létezik az ún. nyári depresszió. Norman E. Rosenthal pszichiáter és kutatócsoport 1984-ben írta le először a szezonális affektív zavart (SAD), és ugyan a téli változatával sokan foglalkoznak, a nyáron felerősödő hangulati zavar kevéssé kutatott téma. Egyesek úgy vélik, ennek is vannak környezeti összetevői, mint ahogyan a téli depressziónak is, mások szerint pedig ezek a környezeti tényezők túlmutatnak azon, hogy milyen a páratartalom és éppen milyen meleg van.

“A szezonális affektív zavar jó példa arra, hogy a környezeti hatások milyen mértékben lehetnek ránk hatással. A probléma hátterében ugyan összetett pszichológiai és biológiai folyamatok állnak, a zavar középpontjában mégis az évszakok váltakozása helyezkedik el” – írta le a jelenséget a Mélylevegő.

Hozzátették, a szezonális hangulatzavar egyes tünetei megegyezhetnek a depresszió tüneteivel, ám nem minősül depressziónak – egyes személyeknek azonban komoly megpróbáltatást jelenthetnek a megjelenő tünetek, ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni. “Különösen fontos lépni, ha a szorongásod vagy depressziód tünetei rosszabbodnak, például ha nehezen alszol, megváltoznak az étkezési szokásaid, elszigeteled magad a barátaidtól és családodtól, vagy éppen a munkában nem tudsz úgy teljesíteni, mint korábban. Egy pszichológus vagy pszichiáter nemcsak meghallgat és támogat, de hasznos tanácsokkal és különféle terápiás módszerekkel is segíthet, hogy könnyebben megbirkózz a nyár mentális terheivel.”

Kiemelik, azok, aki egyéb, más jellegű mentális zavarokkal, illetve pszichiátriai zavarokkal (is) küzdenek, fontos, hogy folyamatos kapcsolatban maradjanak a kezelőorvosukkal vagy terapeutájukkal, és – ahogyan azt már korábban is írtuk – ügyeljenek arra, hogy a gyógyszeres kezelést pontosan betartsák. “Emellett nagyon fontos, hogy fenntartsunk egy állandó napi rutint, ami segíthet a stabilitás megőrzésében. Ez magában foglalja a rendszeres étkezési időket, az alvási szokások betartását és a napi tevékenységek ütemezését.”

Ne feledjünk, az ember társas lény, és megvan a módja annak, hogyan lehet támogatni azokat, akik a nyári időszakot nehezen viselik, akiknél ilyenkor esetleg felerősödnek bizonyos tünetek. Tartsuk rendszeresen kapcsolatot a barátainkkal, családtagjainkkal, akik nehezen viselik a nyarat, és egy egyszerű telefonhívás vagy üzenet is sokat segíthet abban, hogy érezzék, nincsenek egyedül, hallgassuk meg az illetőt, és próbáljuk megérteni, hogy min megy keresztül – sokszor nem megoldásra van szükség, hanem hogy teret adjunk a ventillálásra.

AFP / Cultura Creative / Jim Forrest

“Ha valakinek a hőség miatt nehézséget okoz a mindennapi tevékenységek elvégzése, ajánljuk fel a segítségünket. Ez lehet bevásárlás, főzés, vagy bármilyen más feladat, amit a hőség megnehezít.  Szervezhetünk velük közös programokat hűvös, légkondicionált helyeken, például múzeumokban, mozikban vagy kávézókban. Ezáltal kimozdulhatnak otthonról anélkül, hogy a hőség miatt kellemetlenül éreznék magukat” – adott fontos tippeket a Mélylevegő.