A világ legmélyebben található komplex ökoszisztémájára bukkantak kínai és orosz tudósok. Az állatok 9533 méteres mélységben élnek, és kémiai reakciókból, vagyis kemoszintézissel nyerik az energiájukat. Ez kifejezetten hasznos, tekintve, hogy ebbe a zónába már semennyi napfény nem tud lejutni.
A szakemberek találtak már ilyen élőlényeket a tenger mélyén, 7000 méternél mélyebben azonban még nem keresték őket. A kutatók ezrét az úgynevezett hadal zóna élővilágát akarták alaposabban megvizsgálni, és kideríteni, hogy ott léteznek-e kemoszintézissel élő élőlények. A hadal zóna valahol 6 és 11 kilométeres mélység között helyezkedik el, így talán kevésbé meglepő, hogy a görög mitológiából ismert istenről, Hadészról, az alvilág uráról kapta a nevét.
A kutatók ennek a vizsgálatnak köszönhetően bukkantak a Kuril-Kamcsatka és a Nyugat-Aleut-árokban a fent említett ökoszisztémára, ami új kérdéseket vet fel az ilyen életformák ismeretével kapcsolatban. A tanulmányuk a Nature-ben jelent meg.
A csapat még 2024-ben indított expedíciót a két árokhoz. A Fentoucsö nevű kínai merülőhajóval összesen 23 merülést hajtottak végre: a mélyben nagyfelbontású videófelvételeket készítettek, üledékmintákat és biológiai mintákat gyűjtöttek, majd genetikai szekvenálást és kémiai elemzést végeztek, hogy képet kapjanak arról, milyen fajok vannak jelen, és hogyan élnek túl egy ilyen, finoman szóval is barátságtalan környezetben.
A vizsgálat során felfedezték, hogy rengeteg élőlény van lent a zónában: találtak csőférgeket, kagylókat, csigákat, rákféléket (amphipodákat) és a soksertéjűeket is. A legmélyebben 9533 méteren észlelték a példányokat, és volt, hogy 5800 csőféreg volt egyetlen négyzetméternyi területen – összegez az IFLSceience.
A szerzők szerint ezeket a közösségeket hidrogén-szulfidban és metánban gazdag folyadékok tartják életben, amelyek a mély üledékrétegeken át utaznak az árokban. Itt a metánt mikrobák termelik a lerakódott szerves anyagból.
A kutatók úgy vélik, mivel a két árokhoz hasonló mélységek a világ más részein is előfordulnak, ez az ökoszisztéma elterjedtebb lehet, mint azt korábban gondolták.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
