A globális felmelegedés miatt nem kérdés, hogy a jövőben alternatív forrásokból kell biztosítani az energiafelhasználást. Bár az elgondolás kézenfekvő, de a szél-, a nap- és a vízenergia hasznosításának is vannak hátráltatói. Utóbbi viszonylag kevés helyen aknázható ki, a szélerőművek működése nagyban függ a szél irányától és erősségétől, napelemeket pedig nem lehet mindenhová telepíteni, hiszen értékes helyet vesznek el például a mezőgazdaságtól.
A megoldást az űrbe telepíthető naperőművek jelenthetik. Ezek lényegében a nap 24 órájában képesek megtermelni az elektromos áramot, ráadásul sokkal nagyobb hatékonysággal, mint a földi társaik. Az energiát aztán lesugározzák a Földre, amit aztán könnyen hasznosítani lehet. A King’s College London kutatói szerint ez a megoldás jelentheti Európa jövőjét.
A kontinens jövőbeli energiahálózatának részletes számítógépes modelljét használva a kutatók megállapították, hogy a NASA által tervezett, az űrbe telepített napelemekből álló rendszer akár 15 százalékkal is csökkentheti a teljes európai energiarendszer költségeit. Emellett akkumulátorból is jóval kevesebbre lenne szükség. Az erről szóló tanulmány a Joule című tudományos lapban jelent meg.
A szakemberek elsőként tanulmányozták, hogy milyen hatással lehet Európára az űrben megtermelt elektromos áram – írja a The Guardian. A kutatók a kontinens energiahálózatának számítógépes modellezésénél 33 ország hálózatával számoltak, a rendszer pedig szimulálta a villamosenergia-igényt, a -termelést és a -tárolást, hogy megtalálja a legalacsonyabb költségű alternatívát.
Amikor a kutatók integrálták a szimulációba a NASA űrbéli energiatermelésének ötletét, azt találták, hogy az akár 80 százalékkal is csökkentheti Európa szárazföldi megújulóenergia-forrását. Ennek oka, hogy a földi egységek az időjárás függvényében működnek, míg az űrbéli erőművek folyamatosan képesek a termelésre.
Fontos ugyanakkor, hogy a modell nem vette figyelembe az olyan problémákat, mint az űr túlzsúfoltsága, vagy épp a sugárzás változó hatékonysága. Szintén fontos adat, hogy a rendszer 2050 előtt biztosan nem lenne költséghatékony, hacsak nem történne valamilyen technológiai forradalom ezen a téren.
Japán mindenesetre már dolgozik egy ilyen projekten, az Egyesült Államok is ugyanezt teszi, de az Európai Űrügynökség is hasonló terveket szövöget.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
