Most, hogy Csurka Istvánról kiderült a megdöbbentő igazság, miszerint európailag összeegyeztethetetlen, újabb érdekességre hívjuk fel Tarlós István és a politikai kisegítő osztály többi tanulójának figyelmét. Van ugye ez a Magyar Hírlap nevű, bejáratott brandje miatt még mindig sokfelé komolyan vett krumplihéjgyűjtő papírhulladék, meg az ezt előállító emberi hulladékok. (Ez egy kevésbé szerencsés szójáték volt.) Ma még a legtöbb közintézmény automatikusan előfizetője ennek az újságnak, nyilván köztük van a főpolgármesteri hivatal is.

Pedig amit Csurka előad a maga maroknyi táborának, és amire Tarlós főpolgármester ilyen finnyásnak bizonyult, az bizony ott bűzlik a Hírlapban is.

A kormányoldalon érthető ellenérzést keltett Paul Krugmannek, a New York Times Nobel-díjas szerzőjének legutóbbi írása, amelyben a Fideszt féldiktatorikus, közép-ázsiai hordaként írja le, és mihamarabbi európai intervenciót sürget. Ez rendben is van, Krugman meglátásaival lehet vitatkozni, meg is tették, akiknek volt ehhez kedvük vagy megbízásuk. Egészen unortodox taktikával él viszont a Hírlap szerzője, Szentmihályi Szabó Péter, aki Krugmanről azt tartja fontosnak közölni, hogy "felesége neve Bergman". Ilyenek ezek, ugye. Mármint ezek a németek.

Szentmihályi Szabó Péterről pedig elég annyi, hogy első felesége neve Kundl Edit volt, és évtizeden át dolgozott egy Benčiknek. Tartsák szemmel az elvtársak.

(Ceterum censeo: kövessék a Nyüzsit a fészbukon.)