Nem akarjuk elvenni Kerényi Imre gyógyszerét kenyerét, de lenne egy sokkal jobb ötletünk a közelmúlt történelmi eseményeit megörökítő festményekről. Újak festése helyett sokkal egyszerűbb lenne pár régit átnevezni. Ki emlékszik már arra, hogy mi volt a morvamezei csatában, meg mit csinált Zrínyi Ilona? Viszont ezek a képek legalább nívós alkotások, nem fordulhat elő, hogy lemarad róluk a Parlament egy emelete. Egy ilyen posztenoavantgárd művészeti gesztus ráadásul még a György Péter-osztályú kritikusok szívét is meglágyítaná. Az átnevezés úgyis jól megy a kormánynak.

Senki nem vádolhat azzal, mindig csak fikázzuk a Nemzeti Együttműködés Rendszerét úgyhogy íme néhány javaslat:

Than Mór: Matolcsy György és Orbán Viktor kézfogása az offshore-lovagok legyőzése után. A kép eredetileg a Habsburgi Rudolf és Kun László találkozása a Morva mezei csata után címet viselte, dehát a cseh lovagok legyőzése tényleg távoli és elég érdektelen történelmi esemény az offshore-lovagok felett aratott diadalhoz képest.

Benczúr Gyula: Tarlós István megnyeri a budapesti főpolgármesteri címet. Az eredeti cím, Budavár visszavétele majdnem jó, csak ugye a Fidesz még sosem szerezte meg Budapestet. Viszont ebből a szempontból a 2010-es van akkora diadal, mint az 1686-os, így indokolt az átnevezés. Arról nem is beszélve, hogy Lotharingiai Károly arcvonásaiban van valami tarlós istvános.

Madarász Viktor: Gyurcsány Ferenc ügyészségi kihallgatásra vár Sukoró-ügyben. Ez ugye eredetileg Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, de egy bénán sikerült császárellenes összeesküvésnél sokkal indokoltabb lenne megemlékezni az elmúltnyolcév főkolomposainak hurokra kerítéséről.

Madarász Viktor: Hoffmann Rózsa szembeszáll a pökhendi liberális oktatási szakemberekkel. Gyönyörű allegória, amiről csak úgy süt az oktatási koncepció körüli harcok feszültsége. Jobb oldalt az államtitkár asszony Zrínyi Ilona képében (a kép címe eredetileg Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt), amint a diákságot jelképező gyermekeket magához szorítva büszke arccal állja a bal oldalon (!) pöffeszkedő liberális "szakemberek" aljas támadásait. Ha jobban megnézzük a szemüveges figurát, Pokorni Zoltán arcvonásai sejelenek fel rajta!

Szinyei Merse Pál: A kötcsei polgári piknik. A híres festmény üde szellősségénél mi sem ábrázolhatná jobban a polgári piknikek kötetlen, pozitív, nemzetépítő hangulatát. Ráadásul az eredeti cím, a Majális olyan sörvirslis proli hangvételű, nem illik egy ilyen polgári-konzervatív kormányzáshoz.

Orbán Viktor október 23-i Brüsszelbe utazása előtt búcsúzik a hazától. A szomorú pillanatot, mikor Kossuth Lajos 1849. augusztus 17-én Orsovánál elbúcsúzott az elvesztett hazától, számos litográfia és egyéb alkotás megörökítette. Legalább ennyire nehéz pillanatok lehettek, mikor Orbán Viktornak Brüsszelbe kellett utaznia a nemzeti ünnepen, így indokolt az átnevezés.

Ilja Repin: A magyar kormány levelet ír az IMF-nek. Ezt a világhírű festményt sajnos Szentpéterváron őrzik (eredeti címe: A zaporozsjei kozákok levelet írnak IV. Mohamed szultánnak), de egy akkora haditetthez, mint az IMF elűzése, bizony méltó megemlékezés dukál. Az oroszok ráadásul jönnek nekünk egy csomó elrabolt műkinccsel, ezzel törleszthetnének.

Bernáth Aurél: A Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ennél logikusabb átnevezés nem is lehetne. A képviselői irodaház aulájában látható, Munkásállam című hatalmas falfestményt Bernáth a kádári ideál-szocializmus nagyobb dicsőségére festette, jó kedélyű, művelődő dolgozókkal, sakkozó állami vezetőkkel. Ennél szebbet a NER vezetői sem álmodhatnának maguknak, és a kép átnevezésével többé nem is kellene magukat olyan ciki helyzetbe hozniuk, mint mikor 2004-ben Halász János kezdeményezte a 8x12 méteres falfestmény eltávolítását.

(Kicsit nehezményezzük, hogy kihagytak minket az új Alaptörvény népszerűsítéséből. Ezért lapunk és a hvg.hu a következő napokban spontán módon, a maga szerény eszközeivel kíván hozzájárulni a Kerényi Imre által vezérelt országépítő munkához.)