Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"34f4b18d-37a6-4e7f-b3e7-15cea2de321d","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Kormányzati szervezetek és magánvállalatok is célpontjai voltak egy kiterjedt kibertámadási kampánynak, mely már évek óta zajlik. A nem megfelelően védett rendszereket célozzák a rosszindulatú felek.","shortLead":"Kormányzati szervezetek és magánvállalatok is célpontjai voltak egy kiterjedt kibertámadási kampánynak, mely már évek...","id":"20250221_fbi_cisa-kibertamadas-zsarolovirus-figyelmeztetes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/34f4b18d-37a6-4e7f-b3e7-15cea2de321d.jpg","index":0,"item":"273ae1fb-67fa-417b-9f63-fdcc571e1baf","keywords":null,"link":"/tudomany/20250221_fbi_cisa-kibertamadas-zsarolovirus-figyelmeztetes","timestamp":"2025. február. 21. 19:03","title":"Az FBI figyelmeztetést adott ki: több mint 70 országot ért el egy veszélyes támadás","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"78cdd591-37e3-4625-8f1d-218eec881225","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A civil szervezet azt írja, a felvonulás nemcsak az LMBTQ-közösség tagjait képviseli, hanem minden minden magyar szabad véleménynyilvánításhoz való joga mellett áll ki.","shortLead":"A civil szervezet azt írja, a felvonulás nemcsak az LMBTQ-közösség tagjait képviseli, hanem minden minden magyar szabad...","id":"20250222_Budapest-Pride-Orban-beszed-evertekelo-reakcio-lmbtq","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/78cdd591-37e3-4625-8f1d-218eec881225.jpg","index":0,"item":"9ec06081-2ce8-40d0-b5af-a92b8fcff641","keywords":null,"link":"/itthon/20250222_Budapest-Pride-Orban-beszed-evertekelo-reakcio-lmbtq","timestamp":"2025. február. 22. 20:00","title":"„Régebb óta itt vagyunk, és tovább itt leszünk, mint a kirekesztő politikusok” – reagált a Pride Orbán beszédére","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ba1f239e-64f5-4268-a2bc-37ee819ce1bf","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Ám ha Amerika immár ellenség, akkor az európai vezetőknek többé nem kell törődniük azzal, hogy tetszik-e Uncle Samnek, amit csinálnak – fejti ki Stephen Walt.","shortLead":"Ám ha Amerika immár ellenség, akkor az európai vezetőknek többé nem kell törődniük azzal, hogy tetszik-e Uncle Samnek...","id":"20250223_foreign-policy-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ba1f239e-64f5-4268-a2bc-37ee819ce1bf.jpg","index":0,"item":"640a6ac5-44e3-4ada-812f-839776273320","keywords":null,"link":"/360/20250223_foreign-policy-lapszemle","timestamp":"2025. február. 23. 09:00","title":"Amerikai professzor: Igen, az USA immár Európa ellensége","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5860ae81-5511-4c2d-b640-9081c3d6dbc2","c_author":"HVG","category":"sport","description":"Ha az ellenfél nem nehezíti meg túlságosan a csapat dolgát, majd megteszik a saját játékosok – gondolhatják most az Udinese szurkolói.","shortLead":"Ha az ellenfél nem nehezíti meg túlságosan a csapat dolgát, majd megteszik a saját játékosok – gondolhatják most...","id":"20250222_olasz-foci-tizenegyes-udinese","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5860ae81-5511-4c2d-b640-9081c3d6dbc2.jpg","index":0,"item":"97145571-fedc-4c01-a21b-77fdd648db6f","keywords":null,"link":"/sport/20250222_olasz-foci-tizenegyes-udinese","timestamp":"2025. február. 22. 12:44","title":"Balhé az olasz bajnokságban: csapattársak estek egymásnak, hogy ki rúgja a tizenegyest","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"994d6764-f7d1-4286-81f2-1b216c664676","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Az amerikai elnök szerint az ukrán elnök eddig rosszul tárgyalt, ezért nem hívták meg a szaúdi találkozóra sem.","shortLead":"Az amerikai elnök szerint az ukrán elnök eddig rosszul tárgyalt, ezért nem hívták meg a szaúdi találkozóra sem.","id":"20250221_trump-zelenszkij-beketargyalas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/994d6764-f7d1-4286-81f2-1b216c664676.jpg","index":0,"item":"ec98c735-f85c-4a72-925a-f8b3480fb782","keywords":null,"link":"/vilag/20250221_trump-zelenszkij-beketargyalas","timestamp":"2025. február. 21. 21:05","title":"Trump: Nincs szükség Zelenszkijre a béketárgyalásokon","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2db44413-b54b-4cb4-ba05-7ebe342b3929","c_author":"Szentirmai Áron","category":"tudomany","description":"A Google Térkép vandáljai rendszeresen átnevezik a hatvanpusztai birtokot, majd a vállalat rendre eltünteti a módosításokat. Az amerikai cég szempontjából lenne egyszerű lezárása a macska-egér játéknak, ám úgy tűnik, mégsem, vagy legalábbis korlátozottan élnek a lehetőséggel.","shortLead":"A Google Térkép vandáljai rendszeresen átnevezik a hatvanpusztai birtokot, majd a vállalat rendre eltünteti...","id":"20250222_google-terkep-hatvanpuszta-atnevezes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2db44413-b54b-4cb4-ba05-7ebe342b3929.jpg","index":0,"item":"4415d8ab-53d9-45d6-9183-119787062394","keywords":null,"link":"/tudomany/20250222_google-terkep-hatvanpuszta-atnevezes","timestamp":"2025. február. 22. 11:10","title":"Hiába ellenőriz a Google, az internetezők folyton átnevezik a hatvanpusztai birtokot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b07754f1-8627-4f57-bb34-a3454fc23016","c_author":"MTI/hvg.hu","category":"vilag","description":"Az igazságügyi orvosszakértők is megállapították, másodjára már valóban azt a holttestet küldte a Hamász Izraelbe, amelyről a túszalkuban szó volt.","shortLead":"Az igazságügyi orvosszakértők is megállapították, másodjára már valóban azt a holttestet küldte a Hamász Izraelbe...","id":"20250222_Hamasz-Izrael-Shiri-Bibasz-tuszalku","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b07754f1-8627-4f57-bb34-a3454fc23016.jpg","index":0,"item":"d64c2876-2899-4a65-a901-8031dff60566","keywords":null,"link":"/vilag/20250222_Hamasz-Izrael-Shiri-Bibasz-tuszalku","timestamp":"2025. február. 22. 08:38","title":"Átadta a Hamász Izraelnek Shiri Bibasz holttestét, aki helyett elsőre egy azonosítatlan halottat küldtek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"af83c1b5-6988-4a62-8721-95516e25a4fe","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Nemzetközi lapszemle: válogatásunk a világlapok írásaiból.","shortLead":"Nemzetközi lapszemle: válogatásunk a világlapok írásaiból.","id":"20250222_nemzetkozi-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/af83c1b5-6988-4a62-8721-95516e25a4fe.jpg","index":0,"item":"218e9a5b-17f1-419f-a521-30829e506512","keywords":null,"link":"/360/20250222_nemzetkozi-lapszemle","timestamp":"2025. február. 22. 08:55","title":"Eldőlt: nem indíthatnak pert a magyar állam ellen az Amerikában élő holokauszttúlélők","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A csapásokban amúgy is gazdag huszadik századi magyar történelem legszörnyűbb két évtizedének, a negyvenes és ötvenes éveknek sok tekintetben máig tisztázatlan fejezete a szovjet fogságba került magyar katonák és civilek históriája. Ez közel hétszázezer magyar osztályrésze volt 1942 nyarától
A kortársak számára teljesen ismeretlen volt a sztálini Szovjetunió, a maga lágerrendszerével, igazságszolgáltatásával, életviszonyaival, munkamoráljával. Legfőképp azonban a sztálini rendszer céljait, illetve a Magyarországgal kapcsolatos terveit fedte homály, még a háborús szövetségesei előtt is, hiába kérdezték az angol és amerikai diplomatákat a világháborúból való kiugrásra készülő Kállay-kormány képviselői is a titkos fegyverszüneti tárgyalásokon: „És mi lesz akkor, ha megadjuk magunkat az oroszoknak?” Arról, amit 1943-ban és 1944 elején a magyar külügyminisztériumban sem tudtak, természetesen halvány sejtelmük sem volt az egyszerű embereknek. Őket úgy indították a keleti frontra, egy eleve vesztésre ítélt háborúba, hogy legföljebb az idősebb férfiaktól hallottak egyet s mást, akik huszonöt évvel ezelőtt harcoltak a cár ellen.
Stark Tamás Magyar foglyok a Szovjetunióban című könyve összegzi a témáról eddig megjelent emlékirat irodalmat, melyet a szerző a hazai és az oroszországi levéltárakban végzett kutatásainak eredményeivel egészített ki. A könyv elején fogalmazza meg azt a paradoxont, melyet történelmi tudatunk mindmáig nem tudott teljesen feldolgozni: „A hadifoglyok valójában kényszermunkások voltak akkor is, ha katonaként estek fogságba.” Akeleti fronton nem voltak érvényesek a hadifoglyokra és a megszállt területeken élő polgári lakossággal való bánásmódra vonatkozó genfi egyezmények. Az 1929-es genfi konvenciót Sztálin nem írta alá, Hitler pedig az „alacsonyabb rendű fajokkal” szemben figyelmen kívül hagyta.
Lavrentíj Berija belügyi népbiztos már 1939 szeptember 19-én, közvetlenül Kelet-Lengyelország lerohanása rendeletet adott ki a hadifoglyokat és a külföldről internált civileket dolgoztató új jellegű táborrendszer felállításáról, melynek neve UPVI (Upravlenyija Voennoplennüh i Internirovannüh – Hadifogoly- és Internáltügyek Igazgatósága) volt. Vagyis a szovjet belügyi szerveknek már a kezdet kezdetén terveik voltak a várhatóan hatalmukba kerülő óriási tömegű „emberanyaggal”. A „hadifoglyok” és az „ellenséges” civilek munkaerejét ugyanúgy akarták hasznosítani, mint a már előzőleg deportált, és a Gulag táboraiba zárt orosz milliókét. Ezt a tervet burkoltan a nyugati szövetségesek is elfogadták, ugyanis 1943 novemberében beleegyeztek abba, hogy a háború után a vesztesek háborús jóvátételének egyik formája a munkaszolgálat legyen. Ekkor alakult meg Moszkvában a Külügyi Népbiztosságon a „Hitleri Németország és Szövetségesei által a Szovjetuniónak Okozott Károk Jóvátételi Bizottsága,”, melyben a korábbi londoni szovjet követ, Ivan Majszkíj és a magyar Varga Jenő, a neves közgazdász is helyet kapott.
Amikor a Hitler-Sztálin paktum nyomán felosztották Lengyelországot, a szovjet megszállás alá került keleti országrészben 1939 szeptemberében és októberében számos katonát és civilt fogtak le, akiket a Gulagokba hurcoltak. Sem a létszámukról, sem a nevükről, sem pedig az elhelyezkedésükről nem tájékoztatták sem a hozzátartozóikat, sem az államuk kormányait, de a nemzetközi intézményeket, így a Vöröskeresztet sem. A hadifoglyok „totális hasznosításának” koncepcióját a Szovjetuniónak 1942-ben fel kellett adnia: a válságos katonai helyzetben erősen rá volt utalva a nyugati szövetségesei anyagi támogatására, ezért, elsősorban a brit háborús kabinet nyomására, beleegyezett abba, hogy összegyűjti az életben maradt lengyel katonákat, akik vállalják a harcot a németek ellen, s kiengedi őket a Gulag táboraiból. Jelentős tömegeik jutottak el Iránon keresztül nyugatra, belőlük alakult meg később a szövetségesek oldalán harcoló Anders-hadsereg. Tagjai közül többen is megírták emlékirataikat, beszéltek a hadifogolyként elviselt embertelen bánásmódról. nt.
Magyar hadifoglyok
A magyar hadifoglyoknak nem volt ilyen szerencséjük. Persze, nem lehet eltekinteni attól a körülménytől, hogy Lengyelországgal ellentétben Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak, és a Hitler többi szövetségesével együtt részt vett az agresszióban. Ezért az egyszerű magyar katonák túlnyomó többsége nem volt felelős – ismert tény, hogy azokon a területeken, ahol a magyar honvédség alakulatai voltak megszállók, egyfajta „különbékére törekedtek” a helyi polgári lakossággal, többségben kerülték az összetűzést a partizánokkal is. (Ugyanakkor a magyar megszálló hatóságok hosszabb időn át, rendszeresen adtak át razziákon összefogdosott szökevényeket a németeknek, akiknek jó része valószínűleg bujkáló zsidó volt.)
Nincsenek pontos adatok arról, hogy hány magyar esett szovjet hadifogságba Ukrajnában, illetve Magyarország területén, hány civilt, s közöttük hány nőt hurcoltak kényszermunkára már a háború után a megszálló csapatok, „málenkíj robot” jelszóval, vagy agyafúrtabb megtévesztéssel, és a fogollyá tett tömegből pontosan hányan haltak meg. A szovjet hadifogságba esett magyarok becsült száma eléri a hétszázezret, és közülük mintegy háromszázezer soha nem tért haza: járványok végeztek velük, éhenhaltak, örökre eltüntek.
Egy budapesti a következőképpen írta le fogságba esését, már a főváros ostroma után, 1945 márciusában. A Thököly út és a Hungária út kereszteződésében, egy tengelyében elforgatható sorompó volt, ami teljes terjedelmében elzárta a Keleti felé az utat. Az ott közlekedő civileket, köztük engem is, hat-nyolc orosz katona igazoltatott. Volt nálam igazolvány, oda is adtam, de elvették. Tizenöt-húsz társammal együtt félreállítottak azzal, hogy elvisznek minket „malenkij robotra”, egy kis munkára. Ez délelőtt kilenc körül volt. Ekkor a sarkon lévő ház udvarára vittek, kinyitották a pinceajtót és lehajtottak a lépcsőn. Lent sötét volt, de a morajból hallható volt, hogy már sokan vannak ott…Sokan már három napja voltak ott étlen szomjan….Tízesével sorba állítottak bennünket, ekkor már kétezren voltunk. Hat-nyolc lovas ’gitáros’ katona kíséretében elindultunk a Kerepesi út felé….Egy-két ember tudott valami szláv nyelvet, és csak így tudtuk meg, hogy Gödöllőre megyünk. Ott egy nagy hadifogolytábor volt.”
Közös sír
Ha túlélték a szörnyű tranzittáborokat (a legszörnyűbbek Kárpátalján, Romániában, és Moldovában működtek, de a magyarországiakban is naponta tucatjával hullottak el az emberek az alultápláltságtól és a járványoktól), a foglyokat a Szovjetunióba transzportálták, ahol szélsőséges fogadtatásra találtak. Előfordult, például a Romániából tengeri úton Szevasztopolba érkezett magyar foglyokkal, hogy bikacsökös őrök, és közápor fogadta őket, mert a lerongyolódott, éhező helybeli lakosság meg volt győződve arról, hogy a „fasiszták” az okai nyomorúságuknak. Más volt a helyzet a szibériai bányatelepüléseken, ahol a deportáltak érkezése megszokott volt, és a polgári lakosság is a szabadult foglyok közül került ki.
A Kolimába történő bevonulásra így emlékezik egy magyar túlélő: „…mentünk keresztül a városon, tizenkettes sorban, kart karba öltve, körülöttünk golyószórós katonák, se lehajolni, se sorból kiállni, se jobbra, se balra nézni nem volt szabad. Emeletes házak között mentünk. És fentről potyogott a cigaretta, a kenyér, a konzerv, minden, mint az eső, úgy szórták ezek az oroszok, akik maguk is ilyenek voltak valamikor, úgy kerültek szabadlábra. Oda voltak kitelepítve. Mert onnan már nem sokat engedtek máshová. Jött közénk a kenyér, meg minden, azért csak lehajoltunk, és valamit csak el tudtunk kapni.”
A magyar foglyok hamar beilleszkedtek a többiek közé: túlélési esélyeik mindenekelőtt attól függtek, mennyire könnyű vagy nehéz munkát sikerült kifogniuk. Itt már nagyon sok múlott a szerencsén. A hatóságok adott esetben a nőket is arra kényszerítették, hogy bányamunkát végezzenek, életveszélyes járatokban, szörnyű körülmények között, primitív szerszámokkal.
A túélők hazajöttek (Oldaltörés)
Mindamellett a szovjet táborokban raboskodó, kényszermunkát végző magyaroknak alig volt rosszabb a sorsuk, mint a kerítés túl oldalán élő „szabad” szovjet embereké. Ekkoriban, 1946-47-ben söpört végig a Szovjetunión a tömeges éhínség harmadik hulláma, s kivételes esetekben még az is előfordult, hogy a foglyoknak több élelem jutott, mint a kintieknek.
Hazaérkeznek a hadifoglyok
1946 nyarától kezdve, amikor nemzetközi nyomásra végre elindult a levelezés az otthoniakkal, a foglyok már hittek benne, hogy előbb-utóbb mégiscsak hazatérhetnek Magyarországra. Nagy Ferenc miniszterelnök és Rákosi Mátyás többször is közbenjárt Sztálinnál érdekükben, és a nyugati szövetségesek is igyekeztek ebben az ügyben közbenjárni, amennyire tudtak. A kommunisták is kampánytémává tették a dolgot: azt sugallták, hogy csak ők tudják hazahozni a foglyokat. Akik túlélték a megpróbáltatásokat, hazatértek. Az utolsó transzportok már Sztálin halála után érkeztek meg, de még 1955-ben is jöttek transzportok a szabadon engedett foglyokkal.
Hazatérve, a hadifoglyok egy része internálótáborokba került. Ők, de a többiek is, kénytelenek voltak hallgatni a történtekről. Az örök, megbonthatatlan szovjet-magyar barátságot sulykoló propaganda eleve nem tette lehetővé, hogy bárkit, bármit okoljanak az átéltekért. Jórészük emlékezni sem akart arra, ami odakinn történt velük, és csak a nyolcvanas években kezdte megismerni sorsukat a közvélemény. Az egykori foglyok emlékirataival a magyar közvélemény csak az 1989-90-es rendszerváltás után ismerkedhetett meg. De még ma is kerülnek elő újabb és újabb borzalmak a szovjet kényszermunkára hurcolt magyar hadifoglyok, civil internáltak kinti életéből.
Magyarországon olyan mértékű a táborok egymás iránti kölcsönös gyűlölete, hogy a szemben álló felek kiengesztelődését elképzelni is nehéz. Pedig, ha egyszer igazán változást akarunk elérni, szükségünk lesz a képzelőerőnkre.