Bölcskei Gusztáv

Bölcskei Gusztáv: Az ÁSZ jelentése megnyugtat bennünket. Egy tekintélyes, szakértő grémium állapította meg azt, amit mi az elmúlt években állandóan hangoztattunk, de amit a kormányzat folytonosan kétségbe vont. Jól emlékszem még Magyar Bálint gúnyos nyilatkozataira három évvel ezelőtt, miszerint követelésekkel lépünk fel, hiszen iskoláink így is több támogatást kapnak az államtól, mint az önkormányzatiak. 2005-ben, a költségvetés elfogadása előtt tüntetés is volt az Oktatási Minisztérium előtt, melyen az egyházi iskolák diákjai és tanárai vettek részt, és tiltakoztak a miniszter kijelentése ellen. Magyar Bálint azt állította, hogy „egy egyházi iskolába járó gyermek többe kerül az adófizetőknek, mintha állami iskolába járna”, vagyis az egyházi iskolák a felesleges luxus kategóriájába tartoznak. Egyesek még a „klerikális reakció” vádját is a fejünkre olvasták. De sokan még most is vitatják az ÁSZ megállapításait. Magyar Bálint még ezek után sem változtatott az álláspontján, és Hiller István sem ismerte be nyilvánosan, hogy nekünk volt igazunk.

hvg.hu: Mekkora összegről van szó, és a kevesebb támogatás mennyiben érintette a tanítás színvonalát?

B.G.: Az ÁSZ jelentése azt mondja ki, hogy a 2005-ös és 2006-os években közel hárommilliárd forintot vontak el az egyházi iskoláktól. Vagyis, a teljes támogatást számításba véve, a megállapodás szerint nekünk járó száz forintból hatvankettőt folyósítottak. A színvonal viszont nem romlott, bár ugyanazt a munkát jóval kevesebb összegért kellett elvégeznünk. Ezek után elvárnánk az OKM illetékeseitől, illetve a minisztertől, hogy köszönetet mondjanak azoknak a pedagógusoknak, akik az egyházi iskolákban oktatnak és nevelnek, akik ilyen viszonyok között is magas színvonalon végezték a munkájukat. Szó szerint: „Az egyházi közoktatási intézményekben a vizsgált tanévekben erkölcsi alapú, értékközpontú, eredményes nevelési-oktatási munka folyt.” Az ÁSZ jelentése azt is megállapította, hogy míg az önkormányzati iskolákban az oktatásra fordított több pénz nem térült meg az oktatás-nevelés hatékonyságának növekedésében, addig az egyházi iskolák, a visszatartott összegek ellenére, a kompetencia-felmérések s tanulmányi versenyeken való részvétel terén átlagon felüli teljesítményt nyújtottak. Vitába kell szállnunk azzal az elavult szemlélettel, hogy az csak az egyházaknak jó, ha magas színvonalúak az egyházi iskolák.

hvg.hu: Hogyan jutnak hozzá az egyházak az elmaradt támogatáshoz? 

B.G.: Ezt mi is tudni szeretnénk. A héten kerül sor egy úgynevezett szakértői tárgyalásra az OKM-ben, melyen részt vesznek az iskolafenntartó, történelmi egyházak képviselői. Kíváncsiak vagyunk, mit hallunk, bár sokat nem remélünk tőle. Az ÁSZ jelentése, az eddigi gyakorlattól elétérően, szokatlan módon sürgeti a „személyi konzekvenciák levonását” Hiller miniszter egy nyilatkozatában már célzott arra, hogy majd megállapítják, ki volt felelős az egyházi iskoláknak járó támogatás visszatartásáért. De hogy ez milyen formában történik, arról semmit sem tudunk, mint ahogy azt sem, hogyan kárpótolnak bennünket. Azt hiszem, hogy az OKM igencsak megtépázott tekintélyének jót tenne, ha nem az egyházaktól, hanem az egyházi iskolákban tanító pedagógusoktól, illetve gyerekektől és szüleiktől kérne elnézést. Egyidejűleg a miniszter úr megköszönhetné a tanároknak, hogy a szerény források ellenére ilyen magas színvonalon oktattak és neveltek, ami az egész magyar társadalom hasznára vált.

hvg.hu: Az egyházi iskolák támogatását megszabó számítások alapjai körül eddig nem sikerült egyezségre jutni, pontosabban a kiinduló adatokat nem közölték az egyházakkal, ezért nem lehetett őket vitatni.

B.G.: Az ÁSZ jelentésének napvilágra hozatala után hihetetlenül felgyorsultak az OKM erőfeszítései a „kiegészítő normatíva” kiszámítási modelljét magában foglaló rendelet kidolgozására. Ez két évig halogatták, de most hirtelen sürgőssé vált. Nem tudjuk, ha most június 30-ig lóhalálában elkészül ez a kormányrendelet, de nem értünk egyet vele, hová lehet fellebbezni. A parlament ugyanis nyári szünetet tart, amúgy sem biztos, hogy a képviselők többsége figyelembe venné az észrevételeinket, javaslatainkat. Az eddigi tapasztalatok alapján fel kell készülnünk arra, hogy a rendelet körül lesznek majd viták. Ha így lesz, forduljunk az ombudsmanhoz? Vagy az Alkotmánybírósághoz? Jó lenne, ha az Alkotmánybíróság állást foglalna, miként kaphatnak az egyházak jogorvoslatot akkor, ha a finanszírozás körül nézeteltérések merülnek fel. Ezzel a katolikus egyház, illetve a többi történelmi egyház is egyetért. Szükség lenne egy fórumra, illetve bíróságra, amely ezekben a fontos kérdésekben igazságot tehetne.

Jelenleg az OKM illetékesei közül senki sem hajlandó nyilatkozni az ügyről. Kérésünkre csak a hivatalos nyilatkozatot küldték el, amely „háromféle számítási módra” hivatkozik, s ígéri, hogy a tárca június 30-ig megalkotja az évek óta hiányzó jogszabályt. Az sem világos, az egyházak mikor kapják meg a nekik járó összeget, és a jövőben hol fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlennek ítélt döntések ellen. AZ OKM  az elmúlt évek tényszámai alapján váltig állítja, hogy az egyházi intézményekben tanulók az önkormányzati intézményekben tanulóknál magasabb állami támogatásban részesülnek. A 2006. évi elszámolás szerint az önkormányzati intézményekben az egy tanulóra jutó állami és önkormányzati támogatás összege csak 519000 forint volt, az egyházi intézményekben az egy főre jutó normatív és kiegészítő állami támogatás pedig 552000 forint - állítja a minisztérium állásfoglalása.  

Pelle János