A 2008. júniusi, akkor még szocialista többségű szegedi városi közgyűlés úgy döntött, hogy gyermekotthont létesítenek Szeged Tápé nevű városrészében, a Budai Nagy Antal utcában, ahol öt éve üresen áll egy lerobbant, felújításra szoruló, száz éves  iskolaépület.

A tápéi iskola a felújítás előtt

Schmidt Andrea

Az építkezést uniós pénzből kívánták finanszírozni. Mint forrásaink elmondták, a jóváhagyott előterjesztés híján volt alapvető információknak, csak nagy vonalakban volt arról szó, mivé akarják átalakítani az egykori iskolaépületet. A hiányos részletek ismeretében sem Tápé önkormányzati képviselője, a fideszes Juhász Gyula, sem az iskola tőszomszédságában lakók nem kifogásolták a gyermekotthonra vonatkozó elképzelést.

A lakosság csak jóval később, a helyi sajtóból értesült a város valódi terveiről. Ugyanis a tápéi iskolába a Szőregi úti Árpád Nevelőotthon eddigi lakóit, zömében magatartászavaros fiúkat költöztettek volna át. A nevelőotthon egyik épületét 2002-ben 85 millió forintból teljesen felújították, korszerűsítették, felszerelték. A 90-es években még száz gondozott az ezredfordulóra két tucatra apadt, jelenleg pedig mindössze 16 fiatal tartózkodik a számukra épített két  melléképületben, a nevelőotthon régi főépülete pedig évek óta üresen áll.

A Szőregi úti nevelőotthon lezárt főépülete

Schmidt Andrea

Miután megismerték a városvezetés valós szándékait, a tápéiak nem akarták annyiban hagyni a dolgot. Zokon vették, hogy az önkormányzat – bár erre törvény kötelezte volna  – nem kérte ki előzetesen véleményüket, ráadásul a megjelent nyilatkozatokban titkolták az intézmény jellegét, és kerteltek összevissza, amikor a várható következményekről kérdezték őket. Félve az új lakók érkezésétől, a tápéiak aláíráskampányba kezdtek: 2009 végéig mintegy 3000 környékbeli lakos fejezte ki tiltakozását illetve ellenvéleményét a tervezett költöztetéssel szemben. Csatlakozott hozzájuk Tápé önkormányzata is,  amelyik szorgalmazta, hogy a felújított épületben rendezzenek be egy idősek ellátását szolgáló napközi otthont.

A program egy ideig  ment a maga útján: a szegedi önkormányzat megnyerte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség „A társadalmi változásokra komponált adekvát válasz a gyermekvédelemben Szegeden” címmel kiírt pályázatát, azt ígérve, hogy egy új, több tíz millióba kerülő speciális gyermekotthont fog felépíteni.

A rendbehozott iskola

Fontos Erzsébet

Az önkormányzat 68,7 millió forint uniós pénzhez jutott hozzá. Részben ebből, részben önkormányzati pénzből a tápéi iskolát felújították és átépítették. Igaz, a költségek jóval meghaladták az előre kikalkulált összeget, a beruházás végül is 169 millióba került. A munkálatok a tervezettnél jóval később, 2010 végére fejeződtek be.

Ám ekkorra fordult a kocka. A környékbeliek tiltakozása, a már eddig benyújtott 200 milliós kárigény óvatosságra intette a hatóságokat: elhalasztották a jogerős használatbavételi engedély és a működési engedély kiadását. Sőt, a gyámhivatal 2010. december 1-i hatállyal megszüntette a költözés engedélyeztetését célzó eljárást.

A halálos ítéletet az önkormányzat tavaly december 10-i közgyűlésén mondták ki. Többségi határozattal – a fideszesek mellé felsorakozott egy LMP-s képviselő is – jóváhagyták Juhász Gyula javaslatát, miszerint a nevelőotthon gondozottjai maradjanak a helyükön, a tápéi ingatlan használatbavételi és működési engedély kérelmét vonják vissza, és vizsgálják meg, hasznosítható-e szociális otthonként.

Mindez azzal jár, hogy a városnak az EU-s pályázaton nyert pénzt vissza kell fizetnie. A helyi Fidesz álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy mivel az EU kizárólag a speciális gyermekotthon működtetésére adta a forintmilliókat, a városnak jelentéstételi kötelezettsége van az EU-val szemben a beruházás meghiúsulása és a pályázatban megállapított költséghatár jelentős túllépése miatt.

Juhász Gyula a tápéi építkezésnél

szegedma.hu

Voltak, akik azt javasolták, hogy Szeged mentse, ami menthető, az EU-nak jelezze a tápéi iskola sikeres felépítését, kiegészítve azzal, hogy csupán az épület funkciója változik meg, így talán nem kell visszafizetni az elnyert összeget. Az utóbbi vélemény hívei alulmaradtak a december 22-én tartott, rendkívüli közgyűlésen. A képviselők megszavazták, hogy a polgármester kezdeményezze a támogatási szerződés felbontását és a felvett támogatás visszafizetését. A szerződés felbontásának kezdeményezésével – szakértők szerint – Szeged csak elébe ment egy majdnem bizonyosra vehető szabálytalansági eljárásnak. A költségvetés jelentős túllépése, a határidők be nem tartása, illetve a szükséges engedélyek hiánya miatt ugyanis eljárás indulhatott volna Szeged ellen.

Solymos László, Szeged város szocialista alpolgármestere elképzelhetőnek tartja, hogy további szankciókkal sújtják a dél-alföldi várost, az igényelt 68 millió visszafizetése mellett. Révész Mihály szocialista képviselő szerint annak a veszélye is fennáll, hogy Szeged öt évig nem nyújthat be uniós pályázatot, ekkor a kár már milliárdokban lesz mérhető. A szocialista politikusok Juhász Gyulát okolják a problémákért, szerintük ő fúrta meg az egészet.

Mi történik a Szőregi úti ingatlannal?

Segesvári Csaba

Juhász Gyula nevetségesnek tartja a vádat, ugyanakkor meglehetősen gyanúsnak a gyermekek végül is meghiúsult költöztetésének indítékait. Hiszen a város még fel sem építette a Tápéra tervezett gyermekotthont, az előzőleg már 407 millió forintra felbecsült, 2,6 hektáros Szőregi úti ingatlant már kijelölték értékesítésre. A korábbi, oktatási intézményeket megillető "különleges intézményi zóna" besorolást is megváltoztatták "kertvárosi lakóövezet" besorolásra – hívja fel a figyelmet a fideszes képviselő. Úgy tudni, egy áruházlánc fente rá a fogát, bevásárlóközpontot akart ráépíteni. Juhász szerint már megvoltak a konkrét tervek az eladni kívánt terület hasznosítására, illetve a bevásárlóközpontra. Szabóné Fehér Éva, a város főépítésze ezt csak annyiban erősítette meg, hogy a szabályozási terv kitért arra is, "milyen funkciójú épületet lehet elhelyezni. az ingatlanon", és az építész is ezt vizsgálta "Az egyeztetések során szóba jött, hogy akár kereskedelmi létesítmény is elhelyezhető a területen" - mondta a főépítész.

Ha tényleg sikerült volna 407 millióért eladni a Szőregi úti ingatlant, a tápéi felújítás pluszköltsége meg sem kottyant volna az önkormányzatnak, jegyezte meg Juhász Gyula, aki arra is kíváncsi, vajon fog-e hiányozni a költségvetésből a várt 407 milliós bevétel, amelytől most elesik a városvezetés. A jövőben kizárólag szakmai alapon kellene döntéseket hozni, hogy a városfejlesztés irányát és az EU-s pályázatokon való részvételt ne politikai illetve pénzügyi érdekek határozzák meg - vonja le az eset tanulságát Juhász Gyula.