Multik vs magyar méhek 1:0

Január 31-én az Európai Bizottság sajtótájékoztató keretében szólította fel a Tagállamokat, hogy mihamarabb függesszék fel a méhekre veszélyes neonikotinoid rovarirtószerek használatát a kukorica, repce, napraforgó és gyapot termszesztésénél.  Korábban több nagy kutatóintézet is rámutatott, hogy a világszerte tapasztalható méhpusztulások, a méhkolónia összeomlások mögött nagymértékben főként a Bayer és a Syngenta vegyipari óriások által gyártott neonikotinoid rovarirtószerek terjedése áll. Még az iparral többnyire igen szoros viszonyban álló Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is osztotta ezen aggodalmakat, a január 16-án bemutatott tanulmányukban kijelentik, hogy a nehezen kontrolálható neonikotinoidok igen nagy kockázatot jelentenek a méhekre, és nem csak a permetezés során. A rovarirtó szerekkel az úgy nevezett csávázáskor a vetőmagokat is bevonják, amelyekből a hatóanyag azonban a pollenbe és a nektárba jut, komolyan károsítva a méheket. Egyetlen csávázott magon százezer méh elpusztításához elegendő vegyszer található. Ez sok, még ha a pollenbe, nektárba természetesen  kevesebb is kerül.

A szakértők véleménye szerint csak olyan növények esetén szabadna e hatóanyagokat használni, melyek nem vonzóak a méhek számára. Jelenleg azonban ezek a hatóanyagok éppen a méhek számára táplálékot jelentő kukorica, repce és napraforgó vetőmag esetében igen elterjedtek. Pedig van méhekre sokkal kevésbé ártalmas csávázóanyag is.  Több helyen kitiltották ezen anyagok ilyen jellegű alkalmazását, Olaszországban egyébként a nagy sikerre való tekintettel a tilalmat most hosszabbították meg.

Ezen tények fényében a Greenpeace megdöbbenve hallotta, hogy ugyanaz a Vidékfejlesztési Minisztérium, amelyik a méz GM-tartalmának uniós jelölési kötelezettségéről folyó uniós vitában nagyon dicséretesen, erőteljesen képviseli a magyar méhészek és fogyasztók érdekeit, közleményében továbbra is támogatja a méhekre nyilvánvalóan veszélyes vegyianyagokkal kezelt vetőmagok használatát. Szerintük „a vetőmagcsávázás az egyik leghatékonyabb növényvédelmi eljárás és használatával nagymértékben hozzájárulhatunk a fenntartatható mezőgazdasághoz.”, mely kijelentés a vezető kutatások és az EFSA jelentés által kiemelt méhkockázat „fényében” elég furcsa.  Írországban például az elmúlt időszakban a méhcsaládok fele elpusztult. A méhek porozzák be a vezető termények 40 százalékát és körülbelül 80 millió tonna élelmiszer előállításához járulnak hozzá az EU-ban. Kaliforniában olyan jelentősek voltak a méhpusztulások, hogy az állam egyes részein a beporzás teszi ki a gazdák teljes költségeinek 20 százalékát, ami például jelentősen több mint a trágyázás/műtrágyázás teljes költsége.

A méhállomány már a világ sok részén, de még itt Európában is részben megtizedelődött. Hazánkban azonban még életképesek, és szerintünk az ország termékenységének ezt a kulcsát meg kellene őrízni.  

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Elkésett tanulságok a korai figyelmeztetésekből” (Late lessons from early warnings), című kutatásában idén januárban írta meg, hogy milyen sokat nyerhetett volna a világ, ha időben meghallja a tudományos élet és a környezetvédők figyelmeztetéseit. A tanulmány egy külön fejezetben foglalkozik a neonikotinoid csávázószerekkel összefüggésbe hozott méhpusztulásokkal. Kiemelik, hogy a jövőben sokkal szélesebb körű kockázatelemzésekre lenne szükség ilyen jellegű új technológiák bevezetésekor, és hogy figyelembe kell venni: az új szerek a halálos adag alatt is károsak lehetnek egyes élőlényekre.

Mindezek alapján az európai méhészszervezetekkel összhangban a Greenpeace arra kéri a vidékfejlesztési minisztert, hogy ne várjon itthon is tömeges méhpusztulásokra, és haladéktalanul korlátozza a méhekre veszélyes vegyianyagok és technológiák használatát. A méhpusztulások miatt Franciaország, Olaszország, Németország, Szlovénia is korlátozta, vagy betiltotta egyes neonikotinoidot tartalmazó csávázószerek használatát. Kérjük továbbá a kormányt, hogy kövesse az uniós döntéshozatal elővigyázatossági elvét, azaz csak akkor használjunk tovább kockázatos anyagokat, ha a tudomány felmenti a ráolvasott vádak alól. Egyesek szerint azért nem szabadna korlátozni ezen méhmérgeket, mert félő, hogy akkor a gazdák  régi, méhekre még veszélyesebb tiltott technológiákat használnának. Furcsa e logika, hiszen akkor egy olyan mérget sem lehetne betiltani, amelyeknél akad még mérgezőbb, és a lakásunkat se kéne zárni, mert ha valaki be akar törni, úgyis megteszi.

A neonikotinok betiltása a vegyszereladásban érdekelt piaci szereplők szervezeteinek állításával szemben érdemben nem befolyásolja sem a vidéki munkalehetőségeket, sem az élelmiszerek árának alakulását, sem az érintett növények terméshozamát. A beporzást végző méhek számának csökkenése viszont annál inkább. A Greenpeace szerint a vegyszerek használatában és növekvő eladásában érdekelt globális vegyipari óriáscégek nem fogják önként terméküket visszavonni, használatukról a választott kormány jogosult és köteles dönteni. A magyar méhészet európai hírű és fontosságú, az EU harmadik legnagyobb méztermelője és második legnagyobb szállítója vagyunk. Kiemelt érdekünk e pozíció megtartása.

(A szerzők a Greenpeace közép-kelet-európai vegyianyag-szakértői)