Csúnyán megfizet a Volkswagen, amiért elcsalta autóinak emissziós értékeit. Az év harmadik negyedében – 15 év óta először – veszteséget kellett elkönyvelnie, a rászedett autósok kártalanítása pedig kétmilliárd eurónál is többe kerülhet. Ráadásul oda a nimbusz, a márkába vetett bizalom: a botrány kipattanása óta a cégrészvények elvesztették értékük egyharmadát, a meghatározó VW-tulajdonos, a Porsche-Piech família mintegy 9,9 milliárd dollárral lett szegényebb.

Ám a dízelgate – ahogy manapság a VW szoftveres trükközését emlegeti a világsajtó – bármily meglepő, elindíthat pozitív folyamatokat is. Mindenekelőtt felgyorsulhat a környezet megóvása szempontjából életbevágó alternatív (jármű)hajtások, főként az elektromos, üzemanyagcellás és a hibrid modellek térhódítása. E szép új, tisztulást hozó e-világhoz vezető út azonban bizonyára kacskaringós lesz – fájdalmas áldozatokkal. Itt van mindjárt a jó öreg Rudolf Diesel, akinek a róla elnevezett találmányából, az egykoron lomha, zajos, füstölős traktormotorjából mára csendes, sebes, takarékos hajtómű született. Mellékesen mindez egy itthon méltatlanul mellőzött magyar mérnök, Anisits Ferenc jóvoltából, aki a BMW égisze alatt, még a kilencszáznyolcvanas években megalkotta a sportos dízelt. Övé is az érdem, hogy mára az európai személyautó-értékesítések több mint felét az ilyen gázolajos üzemű négykerekűek adják.

Akad azonban egy nagy bökkenő: a dízelautókból kipufogó káros anyagok, így a nitrogén-oxidok és koromszemcsék vészesen szennyezőek, rákkeltő hatásúak, tüdőbajt, korai halált okozhatnak. Még akkor is, hogy a szigorodó emissziós szabványok követelményeként az autógyárak egyre hatásosabb szűrőrendszerekkel szerelik fel modelljeiket. A dízeltechnológiából fakadóan azonban nem lehet a toxikus emissziót teljesen kiküszöbölni. Sőt mi több, még az olyan talpig becsületesnek vélt világcég, mint a Volkswagen tisztességtelen praktikákhoz nyúlt a gyilkos piaci versenyben. Az amerikai piachódítás érdekében, a megoldatlan szennyezési normák miatt nagy ravaszul úgy manipulálták a motorvezérlés szoftverét, hogy a tisztának mondott dízelei – sőt egyes hírek szerint még a benzinesek is – laboratóriumi vizsgálatok közepette szuper jó értéket mutassanak, menetüzemben viszont a károsanyag-kibocsátás negyvenszer nagyobb volt a megengedettnél.

Az átverés amerikai leleplezése után felhördült az egész világ. A környezetvédők rendre azt mondogatják, korántsem csak a VW bűnös. A modern dízeljárgányok – átlagosan számolva – az EU-limitnél hétszer többet bocsátanak ki a toxikus nitrogén-oxidokból, s minden tíz új dízelmodellből mintegy kilenc nem teljesíti az idevonatkozó normákat. A magyarázat nagyon egyszerű – jegyzi meg a BBC. A laborkörülmények között elvégzett tesztek még köszönőviszonyban sincsenek a valós vezetési körülmények emissziós eredményeivel. A dízelgate ugyanakkor riadóztatta a kipufogógázokban fulladozó nagyvárosokat. London, Párizs vagy München városvezetése most ismét a dízelek kitiltását, vagy legalábbis elriasztó büntetőadók kivetését fontolgatja.

A kibontakozó dízelellenes kampányban csatasorba léptek az EU iparpolitikusai is. Újabb szigorításokat terveznek, ami miatt az autógyárak kézzel-lábbal kapálóznak. Nem is csoda, mert ha valós vezetési körülmények között kell megfelelni az úgynevezett RDE (real driving emissions) követelményeknek, ahhoz újabb, árdrágító szűrőkre van szükség. Egyes hírek szerint e tisztítókúra összetett berendezése egy kis négyhengeres benzinmotor gyártási költségével azonos.

Ahogy lenni szokott, a piac majd dönt, de nem kérdés, ilyenformán a dízelautók minden vonzerejük ellenére visszaszorulnak. Rövid távon helyükbe a kevésbé szennyező, kisebb hengerűrtartalmú, felturbózott benzinesek léphetnek, majd egyre gyorsabb tempóban jönnek majd a környezetbarát, az otthoni konnektorból feltölthető, elektromos, illetve az elektromos-benzines hibrid típusok is. Még akkor is, ha ezek az alternatívák hatótávban, sebességben és legfőképpen árban ma még messze nem olyan versenyképesek, mint a zsákutcába kényszerített dízelek.

A helyzet azonban gyorsan változhat, az autóipar arénájában színre lépő új, innovatív vállalkozások jószerivel egyik napról a másikra gyökeres fordulatot hozhatnak. Erről tanúskodik a tajvani Gogoro cég, amely az arrafelé össznépi közlekedési eszköznek számító robogózást újragondolva mintaértékű infrastruktúrát épített elektromos kiskerekűi köré. A Forbes száz legmenőbb startup vállalkozásába is beválogatott Gogoro ugyanis azt találta ki, hogy robogósainak nem kell bajlódniuk az akkumulátorok feltöltésével: a lemerült telepeket egy pillanat alatt ki tudják cserélni töltöttre az arra kialakított „e-kúthálózat” állomásain. Mindezt havi átalány ellenében, jó adag digitális körítéssel. Az okosnak nevezett robogó (smart scooter) egyrészt időben jelzi a lemerülésig megtehető távot, másfelől mobilra letölthető alkalmazással megmutatja a legközelebbi akkucsere pontjait, beleértve ebbe a rendelkezésre álló, szabad készletet is.

A tajvani modell arra is utal, hogy a dízelgate új versenytársakat repíthet fel, nagynevű, rendíthetetlennek hitt világcégek pedig süllyesztőbe kerülhetnek. Mindenesetre a VW már csak a mundér becsülete miatt is sietve közölte: növelni fogja az új e-modellek kifejlesztésére szánt beruházásait.