Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A magyarok jóval több édességet vesznek karácsonykor, mint az év többi részében, a magyar édességpiac forgalmának egyik legnagyobb részét a szaloncukor teszi ki. De hogy lehet mozgatni ezt a hatalmas csokimennyiséget és hogy jönnek a képbe a robotok?
Egy, a Magyar Édességgyártók Szövetségének megbízásából készült kutatás szerint a hazai fogyasztók 86 százaléka tervez szaloncukrot vásárolni – mondta Sánta Sándor, a szövetség elnöke. A magyarok legnagyobb kedvence a zselés szaloncukor, a vásárlók közel kétharmada (63 százalék) szereti ezt a legjobban. Utána következik a kókusz (41) és a karamella (32), de sokan választják a csokoládékrémes (31) és a marcipános (28) változatokat is.
A kutatás egy izgalmas kérdésre is választ adott. Vajon ki eszi ki az szaloncukrot a papírjából, ráadásul úgy, hogy a karácsonyfán hagyja azt? Sok családban akadnak ugyanis olyanok, akik kiszedik a fán lógó szaloncukorból a desszertet, a csomagolást pedig lógva hagyják. Az igazán körültekintő tettesek olyan óvatosan teszik ezt, hogy visszahajtogatják a papírt, így pedig csak akkor lehet észrevenni, amikor a következő családtag hozzáér az üresen maradt csomagoláshoz. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 72 százalékának családjában előfordult már a cseles szaloncukor-szüret.
A hagyomány csak magyaros
A fenyőfa szaloncukorral történő díszítése ugyanakkor csak Magyarországon alakult ki. Bár a szaloncukor eredeti változata Franciaországból származik, ennek ellenére csak Magyarországon akasztanak szaloncukrot a karácsonyfa ágaira. Eleinte főként a tehetősebb családok engedhették meg maguknak a karácsonyfa-állítást és az édességeket is. Az úri családok a fenyőfát lakásuk vagy házuk szalonjában helyezték el, innen ered a „szalonczukkedli” elnevezés, ami később szaloncukorrá rövidült.
A fára lógatott édesség ma már sokkal elterjedtebb és elérhetőbb, sőt, a magyar karácsonyok egyik legfőbb kelléke. A vásárlók többsége kétezer forintot költ rá, a harmaduk pedig négyezer forintot sem sajnál adni érte. A vevők elsődleges szempontja az íz, a második az ár. A vásárlók fele karácsony után sem feledkezik meg a szaloncukorról, ilyenkor szép számmal veszik meg a már akciós terméket is - derült ki a felmérésből.
A termékből évente 3500 tonna fogy, ami több mint hatmilliárd forintos forgalmat jelent. A szaloncukor árszintje a tavalyihoz hasonlóan alakul az idén. A Napi.hu szerint a hazai édességpiac forgalma ugyan az elmúlt években csekély mértékben emelkedett, az idén a várakozások alapján megközelíti vagy el is érheti a 250 milliárd forintot. Ez leginkább az áremelkedésnek és a minőségi termékek felé fordulásnak köszönhető - mondta Sánta Sándor.
A szeretet ünnepének édességrobbanása nem csak a szaloncukrot értékesítő cégek forgalmának tesz jót. Tavaly csokoládémikulásból 435 tonna, több mint nyolcmillió darab fogyott. Az adventi naptárakból 350 ezret vettek a magyarok.
…és most jönnek a robotok
Szezonális termékek egész sora csábítja a fogyasztókat arra, hogy betegyék őket a kosarukba és felkerülhessenek a karácsonyi asztalra. Hóemberek, rénszarvasok és különböző karácsonyhoz kapcsolódó lények jelennek meg az édességek csomagolásán vagy ajándékként mellettük.
A csokitojások megnőnek és télapóssá alakulnak, a tejcsokoládé dobozán pingvinek és jegesmedvék mosolyognak. A Haribo-gumimacik pedig a téli szezonra korcsolyát és Mikulás-sapkát húznak magukra - legalábbis a gumicukor műanyag csomagolásán. Ezeken kívül a magyar piac igényeihez alkalmazkodva a nemesvámosi gyárban készülnek kandírozott zselés szaloncukorkák, narancs, eper és zöldalma ízben is.
Azonban az óriási mennyiségű édességet a Télapó és a Jézuska közös erővel sem tudja olyan könnyen kiszállítani. Ennek a hátterét modern logisztika biztosítja, a nemesvámosi gumicukor-gyárban például robotkarok veszik le és rendezik raklapokra az édességes dobozokat, amiket aztán önjáró robottargoncák visznek el az üzem raktárába. A gépek kommunikálnak egymással, a pakoló robotkar jelzi a targoncának, hogy elkészült egy adag, majd az automata targonca önállóan viszi tovább a készárut a raktárba, ahonnan kiszállításra kerül.
A Kinder-termékeket, Raffaello- és Rocher-golyókat gyártó olasz Ferrero cég is komoly fejlesztést valósít meg azért, hogy édességeit eljuttassa az üzletek polcaira. Az egyik legnagyobb logisztikai céggel, a hamburgi Jungheinrichhel közösen egy olyan automatizált raktárközpontot adnak át 2019 első negyedévében, ami 59 méter magas, 8 folyosó és 18 630 raklapnak lesz hely benne.
A központ Franciaországban, Villers-Ecalles-ban épül, ahol a Jungheinrich a teherautók be- és kirakodását is automatizálja. A különböző működési területeket szállítószalagok kapcsolják majd össze, az automatizált gépek pedig közvetlenül az olasz édességgyártó informatikai rendszeréhez küldenek adatokat.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.