Jungheinrich
Jungheinrich

A magyarok jóval több édességet vesznek karácsonykor, mint az év többi részében, a magyar édességpiac forgalmának egyik legnagyobb részét a szaloncukor teszi ki. De hogy lehet mozgatni ezt a hatalmas csokimennyiséget és hogy jönnek a képbe a robotok?

Egy, a Magyar Édességgyártók Szövetségének megbízásából készült kutatás szerint a hazai fogyasztók 86 százaléka tervez szaloncukrot vásárolni – mondta Sánta Sándor, a szövetség elnöke. A magyarok legnagyobb kedvence a zselés szaloncukor, a vásárlók közel kétharmada (63 százalék) szereti ezt a legjobban. Utána következik a kókusz (41) és a karamella (32), de sokan választják a csokoládékrémes (31) és a marcipános (28) változatokat is.

A kutatás egy izgalmas kérdésre is választ adott. Vajon ki eszi ki az szaloncukrot a papírjából, ráadásul úgy, hogy a karácsonyfán hagyja azt? Sok családban akadnak ugyanis olyanok, akik kiszedik a fán lógó szaloncukorból a desszertet, a csomagolást pedig lógva hagyják. Az igazán körültekintő tettesek olyan óvatosan teszik ezt, hogy visszahajtogatják a papírt, így pedig csak akkor lehet észrevenni, amikor a következő családtag hozzáér az üresen maradt csomagoláshoz. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 72 százalékának családjában előfordult már a cseles szaloncukor-szüret.

A hagyomány csak magyaros

A fenyőfa szaloncukorral történő díszítése ugyanakkor csak Magyarországon alakult ki. Bár a szaloncukor eredeti változata Franciaországból származik, ennek ellenére csak Magyarországon akasztanak szaloncukrot a karácsonyfa ágaira. Eleinte főként a tehetősebb családok engedhették meg maguknak a karácsonyfa-állítást és az édességeket is. Az úri családok a fenyőfát lakásuk vagy házuk szalonjában helyezték el, innen ered a „szalonczukkedli” elnevezés, ami később szaloncukorrá rövidült.

A fára lógatott édesség ma már sokkal elterjedtebb és elérhetőbb, sőt, a magyar karácsonyok egyik legfőbb kelléke. A vásárlók többsége kétezer forintot költ rá, a harmaduk pedig négyezer forintot sem sajnál adni érte. A vevők elsődleges szempontja az íz, a második az ár. A vásárlók fele karácsony után sem feledkezik meg a szaloncukorról, ilyenkor szép számmal veszik meg a már akciós terméket is - derült ki a felmérésből.

A termékből évente 3500 tonna fogy, ami több mint hatmilliárd forintos forgalmat jelent. A szaloncukor árszintje a tavalyihoz hasonlóan alakul az idén. A Napi.hu szerint a hazai édességpiac forgalma ugyan az elmúlt években csekély mértékben emelkedett, az idén a várakozások alapján megközelíti vagy el is érheti a 250 milliárd forintot. Ez leginkább az áremelkedésnek és a minőségi termékek felé fordulásnak köszönhető - mondta Sánta Sándor.

A szeretet ünnepének édességrobbanása nem csak a szaloncukrot értékesítő cégek forgalmának tesz jót. Tavaly csokoládémikulásból 435 tonna, több mint nyolcmillió darab fogyott. Az adventi naptárakból 350 ezret vettek a magyarok.

…és most jönnek a robotok

Szezonális termékek egész sora csábítja a fogyasztókat arra, hogy betegyék őket a kosarukba és felkerülhessenek a karácsonyi asztalra. Hóemberek, rénszarvasok és különböző karácsonyhoz kapcsolódó lények jelennek meg az édességek csomagolásán vagy ajándékként mellettük.

A csokitojások megnőnek és télapóssá alakulnak, a tejcsokoládé dobozán pingvinek és jegesmedvék mosolyognak. A Haribo-gumimacik pedig a téli szezonra korcsolyát és Mikulás-sapkát húznak magukra - legalábbis a gumicukor műanyag csomagolásán. Ezeken kívül a magyar piac igényeihez alkalmazkodva a nemesvámosi gyárban készülnek kandírozott zselés szaloncukorkák, narancs, eper és zöldalma ízben is.

Azonban az óriási mennyiségű édességet a Télapó és a Jézuska közös erővel sem tudja olyan könnyen kiszállítani. Ennek a hátterét modern logisztika biztosítja, a nemesvámosi gumicukor-gyárban például robotkarok veszik le és rendezik raklapokra az édességes dobozokat, amiket aztán önjáró robottargoncák visznek el az üzem raktárába. A gépek kommunikálnak egymással, a pakoló robotkar jelzi a targoncának, hogy elkészült egy adag, majd az automata targonca önállóan viszi tovább a készárut a raktárba, ahonnan kiszállításra kerül.

A Kinder-termékeket, Raffaello- és Rocher-golyókat gyártó olasz Ferrero cég is komoly fejlesztést valósít meg azért, hogy édességeit eljuttassa az üzletek polcaira. Az egyik legnagyobb logisztikai céggel, a hamburgi Jungheinrichhel közösen egy olyan automatizált raktárközpontot adnak át 2019 első negyedévében, ami 59 méter magas, 8 folyosó és 18 630 raklapnak lesz hely benne.

Ezek a targoncák önállóan, emberi beavatkozás nélkül végzik el a feladatokat

A központ Franciaországban, Villers-Ecalles-ban épül, ahol a Jungheinrich a teherautók be- és kirakodását is automatizálja. A különböző működési területeket szállítószalagok kapcsolják majd össze, az automatizált gépek pedig közvetlenül az olasz édességgyártó informatikai rendszeréhez küldenek adatokat.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Jungheinrich Hungaria Kft. megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.