Az amerikai szenátus már februárban ratifikálta szerződést, a duma viszont az iraki háború miatt "nyugodtabb időkre" halasztotta a szerződés elfogadását. A szenátorok zárt ülésen tárgyalták az előterjesztést, és 140 igen, 5 nem, illetve 2 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.
A szerződést az alsóház, az állami duma május 14-én fogadta el, akkor a támogatottság aránya sokkal rosszabb volt: 294 képviselő igennel, 134 nemmel szavazott. A kommunista párt korábban közölte, hogy nem hagyják jóvá a megállapodást: Gennagyij Zjuganov pártelnök szerint ugyanis az erőegyensúly már régen felborult Moszkva és Washington között, az orosz biztonsági rendszer pedig romokban hever. Igor Ivanov akkor köszönetet mondott a dumának a gyors ratifikációért, Szergej Ivanov védelmi miniszter pedig úgy nyilatkozott, hogy a szerződés életbe lépése elősegíti az orosz nukleáris erő modernizációját is. Hasonlóan vélekedett Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki a parlamenti frakcióvezetőkkel találkozva szorgalmazta "a nemzetközi stabilitás fontos garanciájának számító megállapodás" mielőbbi jóváhagyását.
A tavaly májusban Putyin és Bush által aláírt szerződés értelmében a két atomhatalom 2012. december 31-ig a jelenlegi szint harmadára, 1700-2200 darabra csökkenti hadászati nukleáris rakétatöltetei számát. Ennek ütemezése Moszkva, illetve Washington hatáskörébe tartozik. A leszerelt rakétákat nem kötelező megsemmisíteni, hanem – az amerikai elképzeléseknek megfelelően – "nukleáris tartalék" képezhető belőlük. A hadászati támadó fegyverek csökkentését egyoldalú lépésként jelentette be Bush 2001-ben, amihez hamarosan Putyin is csatlakozott. (MTI)