Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az ellenzékhez húzó államfő gúzsba köti a lengyel kormánykoalíciót, amely a helyzetét maga is nehezíti, mert a három szövetséges között repedések keletkeztek, amit az abortusz kérdése hozott a felszínre.
A nagyszabású orosz–amerikai fogolycseréről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentárjának szerzője szerint a Nyugat nagy árat fizet majd a diplomáciai akcióért. A veszélyek évét látja a Time szemleírója. A Reuters, a Bloomberg és a Financial Times a magyar–szlovák–ukrán olajvitával foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Wall Street Journal vezércikkben üdvözli, hogy a lap tudósítója csaknem 500 nap után kiszabadult Putyin gulágjáról, ám egyben arra figyelmeztet, hogy nem Gershkovich lesz az utolsó túsz, ha nem változik meg az amerikai politika.
A hidegháború vége óta legnagyobb fogolycserét hajtották végre Oroszország és a Nyugat között, 26 személy nyerte vissza a szabadságát. A fogolycsere jól jöhet a Fehér Háznak, de lehetnek negatív következményei is.
Az angliai törvények értelmében a 18 évnél fiatalabb bűnelkövetők nevét nem hozhatják nyilvánosságra. A liverpooli bíróság azért változtatott ezen, hogy elejét vegyék további álhírek terjedésének.
A terrorszervezet politikai vezetőjének halála akár fel is gyorsíthatja a béketárgyalásokat Izrael és a Hamász között, mert Netanjahu a likvidálást eladhatja győzelemként választóinak.
Többek között szabadul a The Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich, Paul Whelan tengerészgyalogos veterán és Alsu Kurmasheva orosz–amerikai rádiós újságíró is.
Orbán Viktor azt reméli, hogy kibekkelheti a háborút, és utána ismét normálisan kereskedhet Moszkvával. Ám éppen a tranzitszállítások bizonytalan jövője mutatja, mennyire veszélyes ez a stratégia, írja a lap.
Véres utcai zavargásokba torkollt Venezuelában, hogy az országot diktatórikus módon irányító baloldali populista Nicolás Maduro az elnökválasztás győztesének nyilvánította magát, miközben az ellenzék nagyarányú csalásról beszél, és tüntetésekre szólította fel híveit.
A Barátság kőolajvezeték elzárásának következményeit elemzi a Süddeutsche Zeitung. Az Orbán-rendszer egyebek közt a baráti sajtó segítségével tartja fönn hatalmát, írja az AP cikke. A Bloomberg Giorgia Meloni kínai látogatásával foglalkozik. Trump félretette a republikánus think tank által kidolgozott Project 2025 tervet, írja a The Wall Street Journal. Az amerikai lap és a The Guardian a kiéleződött közel-keleti helyzettel is foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Roger Boyes, a lap újságírója úgy látja, bárki is lesz a következő elnök Amerikában, az ukránoknak nyújtandó védelem a Nyugat számára már nem lesz olyan kulcsfontosságú, mint idáig.
Hogyan telt Kamala Harris első hete elnökjelöltként? Túlzás-e kijelenteni, hogy zárult az olló a demokraták és a republikánusok között? Ki lehet az ő alelnökjelöltje, és hogyan bukdácsol Donald Trump mögött az Orbán Viktor által is ajnározott J.D. Vance? Közéleti podcastunkban megnéztük, hogyan alakította át az amerikai kampányt az alelnök előrelépése.