Vlagyimir Putyin orosz elnök péntek este, a kazanyi csúcs szűk körű része után közölte: "bölcsek tanácsának" alakítását ajánlotta kollégáinak egy olyan modell kidolgozására, amely "megfelel a tagok közös érdekeinek és külső nemzeti prioritásainak egyaránt. Keressük a kölcsönösen elfogadható változatot."

Putyin elismerte: a modellkereséssel összefüggésben elhalasztották annak eldöntését is, hogy ki vegye át tőle a FÁK elnökségét. Erre a következő csúcson kerül sor, amelyet 2006-ban Minszkben tartanak. Bár az elnökök immár két jól elhatárolható, oroszbarát, illetve Nyugat-barát csoportra osztódtak, 2006-ot a FÁK évének nyilvánították.

Emellett megállapodást hagytak jóvá a humanitárius együttműködésről, koncepciókat fogadtak el a határpolitikai egyeztetésről és a katonai együttműködésről, és programokat írtak alá a terrorizmus és az illegális vándorlás elleni küzdelemről. Támogatták Kazahsztán jelölését arra, hogy 2009-ben betölthesse az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökségét.

Oroszország pártfogását keresik azok a FÁK-tagállamok, amelyek tekintélyuralmi vezetői féltik hatalmukat: köztük van két kemény diktatúra, Fehéroroszországot és Üzbegisztán, valamint Kazahsztán, Örményország és Tádzsikisztán. A Nyugat-barát csoportba a vértelen forradalmat átélt Ukrajnát és Grúziát, valamint Moldovát és esetleg Azerbajdzsánt sorolják.

Kirgizisztán - amelynek népfelkelés révén hatalomra jutott, de Moszkva iránti lojalitását őrző vezetője, Kurmanbek Bakijev debütált a csúcson - a két tábor között ingadozik. Végül Türkmenisztán csakis "atyját", Saparmurat Niyazovot követi, aki távolmaradt a csúcsról.

Oroszország és szövetségesei azzal vádolják Ukrajnát, Grúziát és Moldovát, hogy színes forradalmakat szítanak a kebelükben. Putyin az ukrajnai narancsszínű forradalom miatti elkeseredésében a "civilizált válás" eszközének nevezte a FÁK-ot, de márciusban már az "információcsere hasznos klubjaként" aposztrofálta.

A Kreml a csúcs küszöbén jelezte, hogy FÁK-politikájának gyökeres megváltoztatására készül. Ennek lényege: azok a FÁK-tagok, amelyek megmaradnak az Oroszország körüli pályán, tovább élvezhetnek olyan előnyöket, mint az olcsó nyersanyag és fegyverzet. Azok a volt szovjet köztársaságok viszont, amelyek Nyugat felé orientálódnak, számolhatnak mindkettő elvesztésével.

"Az optimisták azt remélik, hogy az elnököknek sikerül megreformálniuk a FÁK-ot. A pesszimisták szerint viszont a szervezet többé nem felel meg a geopolitikai realitásoknak, és feledésbe fog merülni" - összegezte a Rosszijszkaja Gazeta.

A csúcs előtt Viktor Juscsenko ukrán elnök azt mondta, hogy a (Balti-Fekete-Kaszpi-tengeri) Demokratikus Választás Szövetségének terve "nem alternatívája a FÁK-nak". Ukrajna a csúcs küszöbén kilátásba helyezte, hogy kilép az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal alapított vámuniós sémából, de legalábbis szabadkereskedelmi zónává kívánja degradálni.