A bukaresti törvényszék - amely másodfokú igazságügyi fórumnak számít - kedden helyt adott annak a fellebbezésnek, amelyet az ügyészség nyújtott be az említett kerületi bíróság határozata ellen. Ez utóbbi értelmében a kilencvenes évek bányászjárásainak hírhedt alakja nem lett volna kénytelen rács mögött tölteni börtönbüntetésének hátralévő hónapjait.
 
Eredetileg a Rahova büntetés-végrehajtási intézet különleges bizottsága hagyta jóvá az elítélt feltételes szabadlábra helyezési kérelmét, ezt fogadta el januárban az 5. kerületi bíróság. A fegyintézet szóvivője akkor azzal indokolta Cozma kérelmének jóváhagyását, hogy az utóbbi fél évben példás magaviseletet tanúsított, kulturális és vallási rendezvényeken vett részt, színdarabban játszott, sőt a börtön egyházi kórusában is énekelt. A keddi döntés értelmében azonban Cozma mégis rács mögött marad.
 
Kétségtelenül súlyos tettek elkövetőjéről van szó, akit az 1991-es bukaresti bányászjárásokért 18 év börtönbüntetésre ítéltek Emil Constantinescu államelnöki mandátuma idején. A következő államfő, Ion Iliescu 2004 decemberében - leköszönése pillanatában - kegyelemben részesítette a bányászvezért, a közvélemény nyomására azonban a rendeletet egy nap múlva vissza is vonta. Cozma akkor megfellebbezte a kegyelmet visszavonó államfői rendeletet, s meg is nyerte ezt a jogi ütközetet. Kijöhetett tehát a börtönből, de közben végleges ítélet született egy másik ügyben, mégpedig az 1999-es costesti-i eseményekben vállalt szerepe miatt, így tíz év börtönbüntetést kapott. A bukaresti fellebbviteli bíróság azonban 2005 októberében olyan döntést hozott, amely "úgy tekintette", hogy a Cozma által korábban letöltött hét év és tizenegy hónap levonható a tíz évből, így az említett időpontban már csak két esztendő és egy hónap volt hátra. Ez pedig az idén novemberben, azaz alig tíz hónap múlva járna le.
 
Miron Cozmának ez volt a harmadik kísérlete, hogy feltételesen szabadlábra kerüljön. Előző kérelmeinek elutasítását a bírák azzal indokolták, hogy Cozma egyrészt súlyos bűncselekményekért tölti büntetését, másrészt pedig nem tanúsít jó magaviseletet. Utóbb viszont - nem sok idő elteltével - magaviselete "példásnak" találtatott, igaz, a keddi döntés ezt nem tekintette elegendőnek.
 
A Zsil-völgyi bányászok 1990 és 2000 között összesen hatszor léptek színre Cozma irányításával a "közrend őreinek" szerepében. Ezeket nevezte el a sajtó "bányászjárásoknak". A legvéresebb közülük az 1990. júniusi bukaresti (harmadik) volt, amely számos halálos áldozatot követelt. Az 1999. január 18. és 22. között lezajlott bányászjárás idején a Cozma vezette bányászhadak megütköztek a román karhatalmi erőkkel, amelyek a Valcea megyei Costestinél végül feltartóztatták a menetet. Addig azonban a bányászok több megyét végigpusztítottak, háromszáz embert - köztük hivatalos személyeket - bántalmaztak.