Durayt, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnökét a baloldali lap - alig egy héttel a párt tisztújító közgyűlése előtt - arról is vallatta, vajon mit szól hozzá, hogy Bugár Béla, a párt elnöke nem is titkolja: az ügyvezető alelnöki poszt megszüntetésével Durayt próbálja félreállítani, Duray azonban Bugár egyetlen kihívóját, Csáky Pált támogatja abban a törekvésében, hogy elnökjelölt legyen. "Egészségtelen a párt vezetői posztjára egyetlen embert jelölni. Én a verseny híve vagyok, Csáky jelölését támogatom, mert az, hogy ki lesz a győztes, úgysem ezen, hanem a titkos szavazáson múlik" - mondta. A Bugár-Duray közt fennálló személyes ellentét hátterét vizsgáló lap kérdésére Duray azt válaszolta: Bugár soha sem fedte fel előtte az ellenérzéseit: "Máig sem tudom, vajon mit ró fel nekem."

Hasonló kérdéseket firtat a Bugár Bélát vallató liberális SME is. Bugár rossz előjelnek nevezi "Duray és Csáky szövetségét" és elismeri: egyfajta nyugtalanság, mozgolódás valóban érzékelhető a nyolc évig tartó kormányzati szerep után ellenzéki sorba sodródott magyar párt berkeiben. Kifejti: elégedetlenkedők voltak is, lesznek is. Olyanok, akik nyilván kedvezőbbnek találnák a kormányzati pozíciót. Ugyanígy vannak is, lesznek is "kissé radikálisabbak" az MKP-ban, akik talán a - gyakran Bugár szemére vetett - vezetési stílusért nem lelkesednek. Bugár azonban úgy véli, az egész elnökség, így Csáky stílusában is van kivetnivaló, de az elégedetlenkedők a gyakran pökhendinek minősülő magatartást "szívesen rákennék némely vezetőre, vagy az elnökre."

Bugár tagadta, hogy Duray tisztségét mindenáron megszüntetnék, de azt mondja, hogy - a gyakran radikálisnak minősített - Duray illetékessége megmarad. A Csákyval szembeni győzelmében tapintatosan ugyan, de magabiztosnak mutatkozó Bugár csak általában említi, hogy "senki sem lehet biztos a saját győzelmében", majd kifejti: ha Duray támogatásával esetleg mégis Csáky győzne, az a pártot ugyan nem szigetelné el, "de kifelé rossz jel lenne." Mert ha - tegyük fel - így alakul, "ugyan hogyan fogadnák azt a választók, hogyan az információkat közvetítő média. Ezt a veszélyt Csákynak érzékelnie kell" - mondta az MKP elnök a SME-nek.

A Duray-interjúban Trianonra, az autonómiára, a magyar-magyar viszonyra, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor politikai magatartására és személyére is rákérdező Pravdának Duray kifejti: Trianon nem békéhez, hanem egy újabb háborúhoz vezetett. Ma a magyarok egyharmada Magyarország határain kívül él, de ezek a magyar közösségek ma már átjárhatók, a szomszédos nemzetekkel szövetségeket lehet kiépíteni, és a valódi társnemzeti kapcsolatok is kiépíthetők.

A magyarországi pártok közül Duray az egyetlen olyan pártként nevezi meg MSZP-t, amellyel Gyurcsány miatt "nehezen menne" az együttműködés, mert szerinte "ő egy olyan ember, akivel nem lehet együttműködni."lehet együttműködni."

"Orbán is hajlik a nemzeti radikalizmusra és a tekintélyelvűségre" - észrevételezi lap, mire Duray Miklós azt válaszolja: "Sok politikusban van hajlam a tekintélyelvűségre.” A lap kérdésére, miszerint Orbán vajon radikális-e? Duray azt válaszolja: "Igen, radikális politikus: a következetességében az."

A két terjedelmes beszélgetést elemzők máris észrevételezik: Duray válaszaiból a politikai radikalizmus olvasta, Bugár válaszaiból pedig az tűnik ki, hogy "szőr mentén" Duray radikalizmusával ijesztgeti a szlovák választókat. Feltűnőnek találják, hogy míg Csáky a napokban többször a barátjának nevezte Bugárt, Bugár azonban a Sme-ben azt mondja: az ő politikai szóhasználatában ez a fogalom nem szerepel, mi több: a barátai régebbi, még az akkori időkben gyökereznek, amikor távolt állt tőle a politika.