Az említett szinten jóvá is hagyott szöveg véglegesítése a tagországok állam- és kormányfőire vár az október 19-én Lisszabonban rendezendő csúcstalálkozón. A sok utalás miatt máris "lábjegyzetek szerződésé"-nek hívott szöveg azon a meglehetősen részletes felhatalmazáson alapul, amelyet a kormányfők júniusi maratoni egyeztetésük nyomán hagytak jóvá az elnökség számára.
 
A reformszerződés számos elemet átvesz az elakadt ratifikációjú alkotmányos szerződésből, így például állandó elnök kinevezését vetíti előre az uniós csúcstalálkozókra, főképviselő néven uniós külügyminiszteri poszt alapításáról rendelkezik, növeli a nemzeti parlamentek beleszólási lehetőségeit az uniós ügyekbe, 30 tagország körülire modernizálja az eddigi szavazati rendszert, és kötelezővé teszi az EU alapjogi chartáját, bár utóbbi alól egyes tagországok várhatóan felmentést kapnak.
 
A lisszaboni csúcs előtt a szöveget még áttekintik a tagállamok külügyminiszterei is. Uniós források leszögezték, hogy a szakértői szintű egyetértéssel még nem oldódott meg minden probléma, egyes tagállamok, mindenekelőtt Lengyelország és Nagy-Britannia újabb felvetéseiről várhatóan a kormányfői ülésen kell dönteni. Korábbi nyilatkozatok szerint mindazonáltal a júniusi kompromisszum után előadott felvetések elfogadására kevés az esély, miután a tagországok többsége elzárkózik a már eldöntöttek újranyitásától.
 
Lengyelország egyebek között a szavazási rendszeren szeretne további változásokat elérni, annak ellenére, hogy a júniusi csúcson gyakorlatilag már 2017-ig biztosítékot kapott jelenlegi túlértékelt szavazati súlyának megőrzésére. Az önálló alkotmánnyal nem rendelkező Nagy-Britannia az ember jogi charta teljesítésének törvényi kötelezettségét nem kívánja érvényesnek tekinteni magára, és az Európai Bíróság jogkörét sem terjesztené ki a tervezett mértékben.
 
Amennyiben a reformszerződést még ebben a hónapban jóváhagyják, annak ratifikációs folyamata várhatóan jövőre lebonyolódhat, mert a jelek szerint olyan tagállamban nem tartanak népszavazást róla, ahol az negatív kimenetellel fenyeget.
 
Margot Wallström, az Európai Bizottságnak a nyilvánosság tájékoztatásáért is felelős tagja nemrégiben jelezte, hogy az utalásokra épülő szerződés elfogadása után a legfontosabb feladat egy átfogó szöveg szerkesztése lesz, amely minden változást magában foglalva világosan követhető tájékoztatást ad az unió szerződéses szabályrendszeréről.