A vadászok a Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint április közepéig 850 törpebálnát, 50 közönséges barázdás (másik nevén hátúszós) bálnát és 50 púpos bálnát ejtenek el a Csendes-óceánon, állításuk szerint "szigorúan kísérleti célból": a tengeri emlősök gyomortartalmára és életkorára vonatkozó adatokat szeretnének gyűjteni. A bálnahúst ugyanakkor a tervek szerint értékesítik, hogy "abból finanszírozzanak további kutatóexpedíciókat".

A bálnavadász flotta, amelyet egy több mint 8 ezer tonnás anyahajó, a Niszhin Maru és öt kísérőhajó alkot, az elképzelés szerint szeptember közepén tér vissza a távol-keleti szigetországba.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet közölte, Esperanza nevű hajója a japán felségvizeken túl, nemzetközi vizeken várja a flottát, hogy megpróbálja útját állni, és elérni, hogy visszaforduljon. Ha ez nem sikerül, az aktivisták ígérete szerint az Esperanza követni fogja a bálnavadászokat a déli vizekre, hogy tiltakozzon a bálnák leölése ellen. "Egyértelmű, hogy leplezett kereskedelmi célú bálnavadászatról van szó, a japán kormány újra akarja indítani a kereskedelmi célú bálnavadászatot" - jelentette ki az Esperanza fedélzetéről Karli Thomas, a természetvédők vezetője.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) idén májusban tudományosan megkérdőjelezhetőnek, és elsősorban gazdasági célúnak minősítette Japán bálnavadászprogramját.

1986-ban az IWC határozatot hozott a kereskedelmi célú bálnavadászat betiltásáról, a tudományos célú vadászat azonban napjainkban is folyik, amelyet a természetvédők továbbra is minden lehetséges fórumon elleneznek, mivel több bálnafajtát kipusztulás fenyeget.