szerző:
MTI

Tizenhárom évvel a véres boszniai polgárháborút lezáró daytoni békeszerződés aláírása után a háromnemzetiségű balkáni ország jövője bizonytalanabb, mint valaha: a népcsoportok közötti ellentétek egyre nyíltabban törnek a felszínre. Úgy tűnik, hogy a Nobel-díjas író, Ivo Andrics által megénekelt "tömény boszniai gyűlölet, amely önmagában leli tulajdon célját", erősebb a józan észnél, és a marakodó riválisokat még az EU-tagság lehetőségének lobogtatása sem képes jobb belátásra bírni.

© AP
Bosznia-Hercegovinát a daytoni szerződés értelmében két entitás alkotja: a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska - RS) és a Bosnyák-Horvát Föderáció. A 4,2 milliós lakosságon belül a bosnyákok 48, a szerbek 37, míg a horvátok 14 százalékot tesznek ki.

A daytoni "bábák" abból indultak ki, hogy a két entitás szövetségi intézményeiben (parlament, kormány, minisztériumok, államelnökség) összecsiszolódik a három etnikum, és képviselőik együttes erővel fognak munkálkodni az ország fölemelkedésén, európai integrációjának előmozdításán. Ennek fejében hajlandók voltak elfogadni egy bürokratikus szörny létrehozását: a föderatív állam közigazgatási szervei - több síkon - 145 minisztert és megszámlálhatatlan tisztviselőt foglalkoztatnak. Az ő eltartásuk emészti fel az állami költségvetés kétharmadát.

A szövetségi gépezet azonban finoman szólva is alacsony hatásfokú; gyakorlatilag sem a szarajevói kormány, sem a bíróságok nem működőképesek. Ennek oka az, hogy az entitások szinte korlátlan önállóságot élveznek. Mindkettőnek saját parlamentje és kormánya van, s ezek megbénítják a szövetségi szinten hozott döntések végrehajtását. Ilyen jogbizonytalanság légkörében pedig alig érkezik külföldi beruházás a tőkeszegény országba; a munkanélküliség 40 százalékos.

Az október elején rendezett helyhatósági választások megerősítették a korábbi tendenciát: mindkét entitás területén a nacionalista pártok jelöltjei szerezték meg a polgármesteri posztok többségét. Az eredmény híven tükrözi a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjának tapasztalatát. Miroslav Lajcák nemrég a Der Spiegelben arról számolt be, hogy a helyiekkel beszélgetve mindig ugyanazt hallja tőlük: elegük van az önző, nacionalista politikusokból, szabadítsa meg tőlük Boszniát! Az urnáknál azután mégis ezeknek a politikusoknak a pártjaira adják a szavazatukat.

A helyhatósági választás eredményén felbátorodva a boszniai szerbek belpolitikai offenzívát kezdtek céljaik elérése érdekében. Előbb az RS parlamentje fogadott el olyan határozatot, amely szerint az országnak nincs szüksége a nemzetközi közösség főmegbízottjára. (Ennek ugyanis igen széles jogkörei vannak, így törvényeket hozhat, és politikai tisztségviselőket bocsáthat el.) A Banja Luka-i törvényhozás EU-képviselő, illetve "tanácsadó testület" kinevezését szorgalmazta, jól tudva, hogy ezeknek a hatásköre jóval szűkebb volna a főmegbízotténál.

Második lépésként az RS parlamentje megismételte azt a fenyegetést, hogy a szerbek lakta entitásnak joga van kiválni Bosznia-Hercegovinából. Ennek előkészítő lépése volna egy olyan helyi népszavazás, amelynek kiírásával Milorad Dodik, az RS kormányfője már többször fenyegetőzött, s amelyet a parlament október 15-én határozatban erősített meg. A népszavazás tétje a Szerb Köztársaság önállósága volna; nem vitás, hogy a helyi lakosság elsöprő többsége igennel voksolna a referendumon.

Az RS parlamentje és miniszterelnöke egyre hevesebben támadja azt, hogy a boszniai alkotmányreform értelmében a szerb entitás idén több jogkörét kénytelen volt átadni a szövetségi intézményeknek. Dodik odáig ment, hogy azt állította: ez a lépés ellentétes a daytoni szerződéssel. A szerb jogkörök megnyirbálása mögött Haris Silajdzicnak, az államelnökség bosnyák tagjának azt - az ENSZ Közgyűlése előtt szeptember végén kifejtett - tervét véli látni, amelynek célja az RS mint "népirtás eredményeként létrejött kreatúra" felszámolása.

Második oldal (Oldaltörés)

Az alkotmányreform mögött Brüsszel áll, amely így próbálja az európai integrációra és - végső soron - az EU-tagságra előkészíteni a balkáni államot. Csakhogy egyelőre úgy fest, hogy ez Boszniában senkinek nincs ínyére. Az emberek - ezt bizonyítja választások sorozata - változatlanul azokban a politikusokban bíznak, akik az adott etnikum elsőbbségét és jogait írják a zászlajukra. Vagyis számukra fontosabbak a szerb (horvát, bosnyák) érdekek, mint Bosznia-Hercegovina érdekei. "Ha a gazdasági fejlődésről beszélek, senki sem figyel rám. Ám ha azt mondom, hogy nem adjuk a Szerb Köztársaságot, akkor mindenki tapsol" - jellemezte a helyzetet Milorad Dodik.

Bár Miroslav Lajcák nem győzi hangoztatni, hogy az RS "nem állam az államban, hanem csak egy entitás", amelynek nincs joga az önállóságról dönteni, Koszovó példája nyomán a szerbek egyre nyíltabban kacsintgatnak a kiválásra. Jogilag egy ilyen lépés ellentmondana a daytoni szerződésnek - de hát az ENSZ BT 1244. számú határozata is kimondta, hogy Szerbia szuverenitása és területi épsége nem sérülhet a koszovói kérdés rendezésével. A nóta vége mégis az lett, hogy a főleg albánok lakta tartomány egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, és azt az USA meg az EU-államok nagy többsége heteken belül elismerte. Az RS önállóan aligha volna életképes: a következő - logikus - lépés a Szerbiával való egyesülés volna, amelyet a csökkenő létszámú EUFOR-haderő (2125 katona) erővel aligha tudna megakadályozni.

A szerb fenyegetőzések szaporodását látva a hercegovinai horvátok is készülődnek az X napra, s tervezik politikai jövőjüket az RS elszakadása utáni időre. A zágrábi Vecernji List internetes kiadásában több opció is olvasható. Egy független "Horvát Köztársaság" kikiáltása nem valószínű: nemzetközi síkon aligha találna elismerésre, és még Zágráb támogatásában sem bízhatna, mert a horvát kormány ezzel aligha javítaná az ország EU-csatlakozási esélyeit. Az "anyaországgal" való egyesülés ugyanebből az okból szintén nem tűnik valószínűnek. A legtöbb esélye a jelenlegi föderáció felbontásának és a helyén két (egy horvát és egy bosnyák) köztársaság megalakításának volna; ezek föderatív viszonyban állnának egymással.

Ezek ma még csak feltételezések, amelyeknek a fokozatosan romló politikai légkör ad tápot Boszniában. Talán nem is kell addig elmenniük a szerbeknek, hogy kikiáltsák saját országrészük függetlenségét. Bizonyára Dodik miniszterelnök is tudatában van annak, amiről Lajcák főmegbízott beszélt nemrég. Banja Luka azzal is szétverheti az egységes Bosznia-Hercegovinát, ha visszahívja képviselőit, minisztereit, küldötteit a szövetségi parlamentből, kormányból, intézményekből. Akkor nem lenne többé az országnak működőképes parlamentje, sem pedig kormánya - s ezzel a Daytonban fogant állam megszűnne létezni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Bosznia végveszélyben?

Aligha nyeri vissza szabadságát a július közepén Belgrádban őrizetbe vett Radovan Karadzsics, fő műve...

MTI Világ

Bosznia egyben marad. Vagy nem

A korábbi évekkel összevetve nem erősödött meg annak a veszélye, hogy széthulljon Bosznia-Hercegovina – mondta Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek.

MTI Világ

Robbanás történt egy boszniai bevásárlóközpontban

Robbanás történt csütörtökön kora délután a közép-boszniai Vitez városában egy bevásárlóközpontban. A detonáció következtében egy ember életét vesztette, hárman megsebesültek - közölte a helyi rendőrség.

MTI Világ

Karadzsics őrizetben - széthullás fenyegeti Boszniát?

Paddy Ashdown volt nemzetközi főmegbízott szerint az 1992-95-ös háború óta soha nem állt ilyen közel a széthulláshoz Bosznia mint most, és az Európai Uniónak többet kell tennie, hogy megelőzze a balkáni államalakulat felbomlását.

MTI Világ

Aggasztó etnikai feszültségek Boszniában

Mind a NATO-t, mind az Európai Uniót aggasztja a Bosznia-Hercegovinában tapasztalható nemzeti-etnikai feszültség - mondta újságíróknak szerdán Brüsszelben James Appathurai NATO-szóvivő.

Vidáman indult Botka kampánya, az ellene induló szocialistáról viszont nem beszél

Vidáman indult Botka kampánya, az ellene induló szocialistáról viszont nem beszél

Az orvosok gyakran cselédnek nézik őket, és senki nem vesz tudomást a gondjaikról

Az orvosok gyakran cselédnek nézik őket, és senki nem vesz tudomást a gondjaikról

A Petőfi hídról esett a Dunába

A Petőfi hídról esett a Dunába

A Puskás Akadémia meglepetésre megverte a Fradit

A Puskás Akadémia meglepetésre megverte a Fradit

Újabb kérdés a rezsiutalvánnyal kapcsolatban: mi van, ha nincs a nevünkön rezsiszámla?

Újabb kérdés a rezsiutalvánnyal kapcsolatban: mi van, ha nincs a nevünkön rezsiszámla?

John Walsh személyében republikánus kihívója is lesz Donald Trumpnak a 2020-as elnökválasztáson

John Walsh személyében republikánus kihívója is lesz Donald Trumpnak a 2020-as elnökválasztáson