Az egyórás megmozdulás Koszovó két igen forgalmas - a szerbiai Raska és Novi Pazar felőli - átkelőjén megbénította a forgalmat. Egy évvel ezelőtt, tavaly február 19-én (két nappal Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása után) az észak-koszovói szerbek felgyújtották a jarinjei és brnjaki átkelőt, hogy tiltakozzanak a koszovói vámosok jelenléte ellen. A rombolás után akkor azokat vissza is vonták, s a nemzetközi békefenntartók vették át a két átkelő őrzését.

A szerbek most azt kifogásolják, hogy az EULEX a múlt héten megkezdte az áruforgalom ellenőrzését. A megmozdulás résztvevői lezártak két - a Kosovska Mitrovica melletti Zvecanból és az északnyugat-koszovói Zubin Potokból kivezető - utat is.

Ez csak a kezdet - nyilatkozta Slavisa Ristic, a Zubin Potok-i szerb önkormányzat elnöke egy szerb hírügynökségnek. A helyiek állítólag készek rá, hogy "minden demokratikus eszközt igénybe véve küzdjenek a nemzetközi meghatalmazottak és az albán szélsőségesek önkénye ellen". A zömében szerbek lakta leposavici körzet önkormányzatának vezetője felszólította a belgrádi kormányt, hogy támogassa a tiltakozást.
 
Szerdán az észak-koszovói szerb többségű területek önkormányzatainak képviselői nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint a területen egyre rosszabb a biztonsági helyzet, s ehhez nagymértékben hozzájárult az EULEX megjelenése, valamint a Koszovói Biztonsági Erő nevű fegyveres szervezet megalakulása. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy a nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR az albánok oldalán áll.

A résztvevők szerint az észak-koszovói szerbekkel és Belgráddal kötött megállapodás nélkül vámosok nem dolgozhatnak a Koszovó és Szerbia közti, szerintük csak közigazgatási jellegű határon.

Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az EULEX - amelyben Magyarország is részt vesz - még csak regisztrálja az áruforgalmat, vámolást nem végez, koszovói vámosok és katonák pedig nincsenek egyetlen, a szerb többségű területekhez tartozó határátkelőn sem.