A BBC a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalból származó értesüléseket idézve közölte, hogy Brown személyesen fogja előterjeszteni a javaslatot a következő uniós csúcstalálkozón Brüsszelben.

A Downing Street eddigi hivatalos álláspontja az volt, hogy ha Blair - aki 2007-ben távozott a miniszterelnöki tisztségből - óhajtja az uniós elnöki megbízatást, a brit kormány ebben támogatni fogja. Az azonban most hangzott el először, hogy Brown tevőlegesen is közbenjárna ennek érdekében.

A tisztség mindazonáltal csak akkor jön létre, ha az uniós intézményi reformokra kidolgozott Lisszaboni Szerződést mindegyik EU-tagállam törvénybe iktatja. Ehhez már csak Václav Klaus cseh államfő aláírása szükséges.

Tony Blairt - nem hivatalosan - jó ideje a Lisszaboni Szerződésben meghatározott uniós elnöki tisztség legfőbb várományosai között tartják nyilván, ugyanakkor bírálói számos ellenérvet is felsorakoztatnak vele szemben. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az, hogy Nagy-Britannia nem írt alá több sarkalatos EU-integrációs egyezményt: nem tagja például az euróövezetnek és a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségnek sem.

Politikai elemzők szerint Blair ellen szólhat az iraki háborúban játszott szerepe is. A volt munkáspárti kormányfő jelölését az ellenzéki brit Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták egyaránt elvetik.

Különösen heves az ellenállás a toryk részéről, akik a Lisszaboni Szerződés egészét is elutasítják, és arról - ha a jövő tavasszal esedékes brit parlamenti választások után kormányra kerülnek, és addig a dokumentumot még nem iktatta törvénybe mindegyik EU-tagállam - népszavazást kívánnak kiírni.

William Hague, a konzervatív árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje - nem hivatalos, de nem is cáfolt brit sajtóértesülések szerint - nemrégiben tudatta más EU-tagországokkal, hogy Blair kinevezésének támogatását a konzervatívok kormányra kerülésük esetén "barátságtalan lépésnek" tekintenék.