Szaúd-arábiai tisztviselők szerint visszafoglalták a korábban a felkelők kezébe került területeket, legalább negyven felkelőt pedig megöltek a támadásban.

Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió idézte a lázadók szóvivőjét, aki közölte, hogy a szaúdiak hat különböző célpontot támadtak Jemenben. Az egyik helyszínen egy óra alatt száz rakéta csapódott be.

A jemeni védelmi minisztérium egy tisztviselője ugyanakkor cáfolta, hogy a szaúdi erők támadást hajtottak volna végre Jemen területén azt követően, hogy a zaidita lázadók a hét elején Észak-Jemenből átszivárogtak Dzsebel-Duhanba, szaúdi területre és megöltek egy határőrt, tizenegyet pedig megsebesítettek. Szerinte "Szaúd-Arábia nem támadott jemeni célpontokat." A tisztviselő nem kívánt további kommentárt fűzni az ezzel kapcsolatos hírekhez.

Nevük elhallgatását kérő diplomaták korábban arról számoltak be, hogy a szaúdi légierő Tornado és F-15-ös típusú harci gépekkel támadott különböző célpontokat Jemen területén, súlyos veszteségeket okozva a felkelőknek.

A szaúdi kormány egy tanácsadója csütörtökön azt közölte, hogy erőik heves légicsapást mértek a felkelőkre Észak-Jemenben és a határtérségbe csapatokat vezényeltek, válaszul a zaidita felkelők hét eleji akciójára.

Háttér

A jemeni hadsereg és a síita lázadók közötti fegyveres konfliktus egyre komolyabb aggodalmakat kelt a szomszédos arab államokban és a nyugati országokban. A katonaság jóllehet hetek óta szinte napi rendszerességgel bombázza a lázadók állásait - a katonai sikerekről szóló bejelentések ellenére - tartósan területet nem tud tőlük elfoglalni. A térségbeli országok diplomáciai kezdeményezései ellenére továbbra sem körvonala politikai akarat a konfliktus rendezésére. Sőt a gazdasági válság miatt egyre nagyobb a veszély, hogy Jemen még inkább elszegényedik, pedig az arab ország már jelenleg is a legnehezebb sorú országok közé tartozik: minden második ember kevesebb mint napi 2 dollárból él, és a népesség átlagosan évente 700 ezerrel emelkedik.

Az elmúlt hónapokban diplomáciai közbenjárás indult a 2004 óta tartó fegyveres konfliktus megoldása érdekében. A jemeni alelnök Szudánba látogatott, majd az egyiptomi külügyminiszter és az Arab Liga főtitkára utazott Szanaába. Legutóbb al-Kirbi jemeni külügyminiszter folytatott megbeszélést Kairóban az egyiptomi államfővel. A jemeni kormány azonban továbbra is régóta ismert nézeteit ismételgette, amelyek mindeddig nem jártak eredménnyel. Eszerint a kormány hajlandó lenne tárgyalni a Huti-klán lázadóival, ám továbbra is ugyanazokat a feltételeket szabták a párbeszéd megkezdéséhez, amelyeket a lázadók mindeddig kategorikusan elutasítottak.

A kormány ugyanis azt követeli, hogy a lázadók előbb tegyék le a fegyvert, és ismerjék el egyértelműen az ország egységét. Mindez gyakorlatilag Ali Abdalláh Száleh elnök uralmának elismerését is jelentené. Száleh továbbá kizárólag Jemenen belüli közvetítőt hajlandó elfogadni, ezért elutasította Irán, illetve az iraki Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok erre vonatkozó ajánlatát. Mindkét felajánlás az iszlám zaidita ágához tartozó körökből érkezett, ezért Kirbi egyenesen iráni, illetve Iránon kívüli síita vezetőket és teológiai szemináriumokat vádolt meg azzal, hogy anyagilag támogatják a jemeni lázadókat.    Korábban Száleh elnök magánszemélyeket és bizonyos intézményeket emlegetett a lázadók feltételezett támogatóiként, kifejezetten a teheráni kormányt nem említette. Viszont a libanoni Hezbollah síita szervezetet azzal vádolta, hogy kiképzésben részesíti a lázadókat. Ugyancsak nemtetszést váltott ki a jemeni vezetésből az az egyiptomi sajtóértesülés, miszerint Kairóban dolgozó iráni diplomaták ott tanuló jemeni diákokat meghívtak a nagykövetségre, és iráni ösztöndíjat ajánlottak nekik.

A jemeni kormány már régóta azt állítja, hogy a lázadók hamarosan vereséget szenvednek, ám ezt a kincstári optimizmust egyáltalán nem támasztják alá a harci jelentések. A Frankfurter Allgemeine Zeitung által idézett elemzők szerint bizonytalan, mi követné a hadsereg esetleges katonai győzelmét. Nincs a kormánynak koncepciója arra, hogyan kezelné a kisebbségi zaiditákat és a lázadókat a háború sújtotta Szaada tartományban. Minél tovább húzódik a konfliktus, annál nehezebb lesz politikai megoldást találni. Az elmúlt öt év tapasztalata azt mutatja, hogy belátható időn belül nincs esély politikai rendezésre, s ezért mindkét fél felelős. A harcok miatt mintegy 150 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, virágzásnak indult a fegyverkereskedelem. A kormány halálbüntetések kiszabásával próbálja fokozni a nyomást a lázadókra, ám lényegében továbbra sem képes ellenőrzése alatt tartani az ország északnyugati területét.

A jemeni helyzet miatt különösen Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok aggódik, mert attól tartanak, hogy az al-Kaida terrorszervezet megvetheti a lábát a szaúdi-jemeni határvidéken, ahol akár kiképzőtáborokat is létrehozhat. Nemcsak északon, hanem az ország más részein is kicsúszik az ellenőrzés az állam kezéből. Dél-Jemenben a húsz évvel ezelőtti újraegyesítés óta jelen vannak szecessziós törekvések. Elemzők megosztottak abban a kérdésben, hogy valóban veszélyben van-e az ország egysége. Egyrészt az összetett törzsi struktúrák rendkívül megnehezítik a központi kormányzat dolgát. Másrészt viszont Száleh elnök az ország egységének megőrzését tekinti első számú prioritásnak, így taktikai okokból mindig kész a tárgyalásra, ami pedig az ország széthullást egyelőre valószínűtlenné teszi.