Az erről szóló törvényt szerdán hirdették ki Párizsban. A 2010-es költségvetésben a kormány 10 millió eurót különített el a kárpótlás céljára. A védelmi minisztérium szerint mintegy 150 ezer civil és katona vett részt a kísérleti atomrobbantásokban. Az első felszíni robbantást Franciaország 1960-ban hajtotta végre a Szaharában. 1966-ig ott további 16 - ezen belül 13 föld alatti - kísérleti atomrobbantást végeztek. Algéria függetlenné válása után Polinéziában folytatódtak a kísérleti atomrobbantások, 1996-ig összesen 210 alkalommal. A műveletekben részt vevő katonák és részben civilek nem kaptak sugárveszély ellen védő öltözetet és eszközöket.
A francia parlament 1998-ban ratifikálta a kísérleti atomrobbantások leállítására vonatkozó nemzetközi megállapodást. A francia kormány egészen 2001-ig tagadta, hogy a robbantások során bárki is sugárfertőzést szenvedett volna. A nukleáris kísérletek veteránjainak szövetsége éveken át követelte az áldozatok kárpótlását, akik közül sokan rákban és más betegségekben szenvednek. Eddig fáradságos módon kellett bizonyítaniuk, hogy a sugárzás okozta betegségüket. Az atomrobbantások közvetlen résztvevői mellett elvileg a érintett algériai és polinéziai térségek lakói is folyamodhatnak kártérítésért. Nem ismeretes, hogy ez összesen hány embert érinthet.
Franciaország kárpótolja az atomrobbantások sugárfertőzött áldozatait
Ötven évvel a Szahara algériai részében végrehajtott első francia atomkísérletek után a francia állam megkezdi a sugárfertőzést szenvedett áldozatok kártérítését.

Magyar turistabusz szenvedett balesetet Szabadkánál
Nyolcan megsérültek a ráfutásos balesetben.
Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Orbán: Varga Juditban miniszterelnöki képességek voltak
Magyar Péter: Orbán maga lökte a busz alá a női politikusait, hogy a saját irháját mentse
"Az ukránok még nagyon is veszíthetnek és az csúnya lesz"
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.