Az erről szóló törvényt szerdán hirdették ki Párizsban. A 2010-es költségvetésben a kormány 10 millió eurót különített el a kárpótlás céljára. A védelmi minisztérium szerint mintegy 150 ezer civil és katona vett részt a kísérleti atomrobbantásokban. Az első felszíni robbantást Franciaország 1960-ban hajtotta végre a Szaharában. 1966-ig ott további 16 - ezen belül 13 föld alatti - kísérleti atomrobbantást végeztek. Algéria függetlenné válása után Polinéziában folytatódtak a kísérleti atomrobbantások, 1996-ig összesen 210 alkalommal. A műveletekben részt vevő katonák és részben civilek nem kaptak sugárveszély ellen védő öltözetet és eszközöket.

A francia parlament 1998-ban ratifikálta a kísérleti atomrobbantások leállítására vonatkozó nemzetközi megállapodást. A francia kormány egészen 2001-ig tagadta, hogy a robbantások során bárki is sugárfertőzést szenvedett volna. A nukleáris kísérletek veteránjainak szövetsége éveken át követelte az áldozatok kárpótlását, akik közül sokan rákban és más betegségekben szenvednek. Eddig fáradságos módon kellett bizonyítaniuk, hogy a sugárzás okozta betegségüket. Az atomrobbantások közvetlen résztvevői mellett elvileg a érintett algériai és polinéziai térségek lakói is folyamodhatnak kártérítésért. Nem ismeretes, hogy ez összesen hány embert érinthet.