Első alkalommal a megállapodást 2008-ban írták alá, de a 2009-es bulgáriai választások után hatalomra került kormány úgy döntött, hogy felülvizsgálja az Oroszországgal kapcsolatos energetikai projekteket. A Gazprom felvetette, hogy a Déli Áramlatot meg lehet építeni Románián át is, de szakértők szerint az tovább tartana és többe kerülne.
Az újabb aláírás nyomán a szakértők arra figyelmeztettek, hogy még ezután következnek a legnehezebb tárgyalások a tranzitdíjról, s Oroszország alighanem ezért folytatja a tárgyalásokat Romániával - vélte a Vedomosztyi című lap, s hozzátette, hogy ugyanakkor Bulgária sem mond le a Nabuccóról. A Kommerszant szerint a hároméves szünet oka az volt, hogy Bulgária nem akarta elfogadni a Gazprom feltételeit, és végül a Gazpromnak a vegyes vállalat létrehozásáról szóló megállapodás aláírásának ára a bulgáriai tranzitdíj 3-4-szeresére emelése. Maga Vlagyimir Putyin orosz kormányfő mondta el az aláírási ceremónián, hogy Bulgária jelenleg 600 millió eurót kap a tranzitért, a Déli Áramlat üzembe helyezése után pedig 2,5 milliárdot kap majd.
Makszim Sein elemző a lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a Bulgáriával megvalósult, valamint az Ausztriával az év végéig esedékes aláírással a Déli Áramlat megelőzte a Nabuccót, és a Gazpromnak minden esélye megvan rá, hogy a Déli Áramlat előbb épüljön meg a konkurens vezetéknél. Szakértők szerint azonban még szükség van az engedélyre, hogy a vezeték csöveit lefektessék a Fekete-tenger kontinentális talapzatán.
A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó elemzők is arra mutattak rá, hogy a Bulgáriával megkötött kormányközi megállapodás még nem jelent zöld utat a Déli Áramlatnak. Az egyértelmű jel a beruházási döntés meghozása lesz, de egyelőre nem látható előre, hogy erre mikor kerül sor - vélték. A bizonytalanságot fokozza, hogy a résztvevő országok közül több nemrég még a csőd szélén állt, és számukra nem könnyű befektetőket találni.
A Déli Áramlatot évi 63 milliárd köbméteres kapacitással 2015-ben szándékozik üzembe helyezni a Gazprom. A Vedomosztyi felidézte, hogy az Ukrajnát elkerülő, mintegy 3.000 kilométeres vezeték építési költségét a Gazprom 2009-ben prezentációjában 24 milliárd euróra tette, Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató azonban most leszögezte: a becsült költség 8,6 milliárd euró, s hogy soha nem mondott mást.
