"Amikor hazánk belépett az EU-ba, 2004-ben, valóságos repülőrajtot vettünk" - magyarázza Fóris György, a Bruxinfo EU-portál ügyvezetője. "Juhász Endre főtárgyaló, aki most az Európai Unió bíróságának magyar képviselője, nagyon jó munkát végzett, sőt, már a csatlakozásunk előtt előfordult olyan, hogy jobban tudta a jogszabályokat, mint a tárgyaló fél képviselői. Aztán felmerült a költségvetési hiány, a maastrichti kritériumokkal kapcsolatos problémák, az őszödi beszéd és hasonlók, így végül szépen lassan ’beleszürkültünk’ a 27 tagállamba, az elmúlt 1-2 évben már senkit sem érdekelt különösebben, hogy mi van a magyarokkal."

A szakember szerint Magyarországon az EU-ügyek sokszor még mindig külpolitikának minősülnek, számos médium is eszerint kezeli a Brüsszelből érkező híreket.  "Egyszerűen nem látják át, hogy az EU-ban magyar törvényeket alkotnak, vagyis olyan jogszabályokat, amelyek 1-2 év múlva bekerülnek a magyar jogrendszerbe is" - tette hozzá Fóris György. "A magyarok imázsa megkopott, a tárgyalási pozícióink gyengültek. Az ismertebb szakemberekről még csak tudják, mivel foglalkoznak - őket el is ismerik -, de a magyar álláspontot sokszor nem veszik komolyan. Ezért lesz rendkívül fontos, hogy jó elnökséget adjon Magyarország, mivel a jelenlegi helyzetünkből 4-5 évig tartana kikecmeregni, ezt azonban a következő fél év alatt felülírhatjuk."

Nem mi leszünk a központban

A legjelentősebb hatása a brüsszeli jelenlétnek lesz, az otthoni informális és protokollesemények kevésbé lényegesek. Az elnökség januári átvételétől a különböző uniós munkacsoportokat magyar diplomaták vezetik majd, nekik kell majd ismertetni az adott szervezet számára mérvadó témákat, tisztában kell lenniük azok jogi hátterével, a hatályos szabályozással, illetve a munkacsoport tagjai között mediátori szerepet is betöltenek majd. Emellett a tagállamok külügyminisztereiből álló általános ügyek tanácsában Martonyi János külügyminiszter tölti majd be az elnöki szerepet.

"Nagyon fontos, hogy az elnökség nem a magyarokról szól, nem a magyarok lesznek a középpontjában, az intézkedések 95 százaléka Brüsszelben érezteti majd hatását" - magyarázta Fóris György.  "Erre talán a legjobban a szóvivők szerepe világít rá: a magyar elnökség szóvivői nem Magyarország szóvivőiként tevékenykednek. Például, a kolontári vörösiszap-katasztrófa ügyében sem nyilatkozhatnak, csak akkor, ha az EU meghoz egy határozatot, mondjuk, a segélyek folyósításával kapcsolatban."

Stiller Ákos

A szakember figyelmeztetett: a mindenkori elnökség 90 százalékban "örökli" a napirenden lévő témákat, alakítani csak minimális mértékben tudja. "Például, sokáig úgy nézett ki, hogy az EU 2011-es költségvetését nem fogadják el időben (végül az Európai Parlament december 15-én elfogadta a jövő évi sarokszámokat), ha ez így maradt volna, ez a feladat is a magyar elnökségre hárult volna" - tette hozzá Fóris.

Biztosan a jövő év június 30-val befejeződő elnökség feladata lesz az alapszerződés módosítása - az európai stabilitási mechanizmussal kapcsolatos 2-3 mondatos kiegészítés - illetve elképzelhető, hogy a közel egy évtizede húzódó európai szabadalmi szabályozással kapcsolatban is döntés születik. Emellett természetesen a magyar elnökség a saját prioritásait, fókuszpontjait is napirendre tűzheti, ezek között a nyelvi kisebbségek kérdései, nemzetiségi kérdések, illetve a Duna-stratégia szerepel.

Fóris György szerint a mindenkori elnökségek teljesítményét leginkább a Brüsszelben végzett munka hatékonysága szerint lehet értékelni, illetve az alapján, hogy az EU együttélését befolyásoló ügyekben történik-e érdemi előrelépés az elnökség időtartama alatt. A szakember emlékeztetett rá, hogy bár kis országról van szó, a szlovén elnökség a legtöbbekben kellemes emlékeket hagyott, az energiapolitika terén elért eredményeik miatt.

"A mostani EU-csúcs egyik kiemelt témája természetesen a gazdasági válság lesz" - tette hozzá Gyévai Zoltán, a Bruxinfo munkatársa. "A tagállamok számára rendkívül fontos, hogy egységet és erőt mutassanak kifelé, mivel az eurózóna válságának egyik oka a rossz, illetve a negatív kommunikáció volt. A követendő stratégiát illetően azonban nem egységes a tagállamok gondolkodásmódja. Ezért a mostani csúcson központi téma lesz a 2013-ban hatályba lépő európai stabilitási mechanizmus, illetve az ezzel kapcsolatos alapszerződés-módosítás, amely kimondja, hogy az eurózóna tagjai felléphetnek közösen az euró stabilitásának megvédése érdekében."

Mit mond a nagykövetünk?

"A most zajló EU-csúcs meghatározza, hogy milyen kezdőhelyzetből indulhat a magyar elnökség, ezért nem csak szimpla tagállamként veszünk részt az eseményen" - mondta brüsszeli sajtóbeszélgetésen dr. Györkös Péter nagykövet, a magyar Állandó Képviselet vezetője. "Üdvös lenne, ha a minél nyugodtabb állapotban vehetnénk át a posztot, ez azonban nehéz lesz, mivel mostanában igen feszült az unió."

Györkös Péter megerősítette, hogy a jelenlegi EU-csúcs napirendjén a két fő téma a válságból való kilábalás - a stabilitási mechanizmus tető alá hozása - illetve az alapszerződés már említett módosítása lesz. A kezdetektől fogva ismert volt, hogy a tagállamok eltérő álláspontot képviselnek ennek szükségességét illetően. Végül megállapodtak, hogy egy limitált mértékű módosítás indokolt, erről várhatóan péntek délelőtt születik majd elvi egyetértés. Emellett szó esik olyan kérdésekről is, amelyekkel a magyar elnökségnek kell foglalkoznia.

"Szó eshet az EU tervezett többéves pénzügyi keretéről is, bár a Magyar Köztársaság álláspontja szerint nem célszerű túl hamar vitázni erről a kérdésről. Mivel azonban már októberben napirendre került a téma, a mostani csúcson is foglalkozunk majd vele" - tette hozzá a nagykövet.

Dr. Györkös Péter szerint szó esik még az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról is, amelynek ugyan számos alapkérdése eldőlt már november 28-án, amikor az Eurogroup az ír helyzetre való tekintettel kénytelen volt korábban foglalkozni a legfontosabb kérdésekkel. A stabilitási mechanizmus az eurózóna kormányközi megállapodása szerint történik, amelyben Magyarország nem tag, de elnökségi szerepéből kifolyólag megfigyelőként részt vehet az egyeztetésen. Emellett, az Európai tanács felhatalmazást adhat a magyar elnökségnek a mechanizmus preventív és szankcionáló lábához tartozó elemek kidolgozására.

"Elhangzik majd a belga elnökség összefoglalója is, az elmúlt fél év zárásáról" - folytatta az ÁK vezetője. "Úgy tűnik, hogy az Európai Tanács elnöklési funkciója konszolidált körülmények között kerül majd a kezünkbe, bár ez nem jelenti azt, hogy könnyű dolgunk lesz az elnökség alatt. Most, december közepén még nem tudjuk megmondani, hogy pontosan hogy néz majd ki az EU 2011. január 1-én, ám a jelek óvatos bizakodásra adnak okot, mivel a jövő évi költségvetést már elfogadták”. Ami pedig a jövőt illeti, a legfontosabb cél, hogy magunk is konszolidált állapotot készíthessünk elő a magyar mandátum júniusi végére.

A nagykövet szerint kiemelt téma lesz az EU bővítése is, ennek kapcsán felelős bővítésről beszélt, ami a horvát csatlakozási tárgyalásokat, illetve a Nyugat-Balkán lehetőségeit illeti. A témával kapcsolatban a fontos kérdések a május 27-én rendezett Keleti Partnerség csúcson dőlhetnek el.

"Alapvetően fontos szem előtt tartani, hogy a magyar elnökség nem csak erről a 181 napról szól" - zárta a beszélgetést dr. Györkös Péter. "A feltételek biztosítottak, így nem foghatjuk másra, ha hibázunk, de nem is akarjuk másra fogni. Nyilvánvalóan nem úgy kezdjük a januárt, mint minden idők legfelkészültebb elnöksége, hiszen most csinálunk ilyesmit először. Az egészséges önbizalom mellett egészséges önelemző-képességre is szükség lesz, ahol messze nem elég a saját szempontjaink szerint közelíteni az egyes kérdésekhez - azt kértem a kollégáimtól, hogy ez legyen számukra a mérvadó.”