Annak ellenére, hogy az EU számos tagállama számára, több az észak-afrikai átalakulásban érintett ország is jelentős energia-beszállító, eddig nem jelentettek ellátásukra nézve érzékelhető fenyegetést a tavaly év vége óta zajló folyamatok - jelentette ki az unió soros magyar elnöksége nevében Fellegi Tamás. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint azonban a Japán és az arab térségben zajló események miatt különösen fontos az energiaáraktól az ellátás biztonságán át sok egyéb energiaügyeket érintő tényező folyamatos nyomon követése.

Az arab átalakulásnak és a japán nukleáris válságnak szentelt rendkívüli energetikai miniszteri ülés után tartott sajtótájékoztatóján az EU lakosságának transzparens és folyamatos tájékoztatását kiemelten fontosnak nevezte az atomenergiát illető kérdésekben a magyar miniszter. Mindez még kitüntetettebb figyelmet kapott a Japánt sújtó földrengéssorozat miatt kialakult nukleáris-katasztrófa közeli helyzet kezelésében - mondta Fellegi.

A Japánban történtek nyomán új erőre kapott európai nukleáris párbeszéd kapcsán Fellegi kijelentette, a miniszterek egy, az év végéig lezajló atomerőmű stresszteszt levezényléséről állapodtak meg Európára vonatkozóan. Annak pontos módszertanáról, illetve arról, hogyan vetik majd össze a rendkívül eltérő technológiákat használó és nagyon eltérő korú erőműveket pontos részletekkel nem tudott szolgálni a magyar miniszter. Hozzátette: azokról a következő hónapokban egyeznek meg s a júniusi energiaminiszteri tanácsülésen hoznak döntést.

Fellegi újságírói kérdésre elismerte: egységes uniós erőmű szabályozás híján nincsenek eszközök az EU kezében a teszteken megbukó reaktorok bezárásához. A tesztek végrehajtása során a Tanács szintén teljes átláthatóságot ígért, az európai polgárok bizalmának megőrzése érdekében.

Fellegi elmondta, a tesztek feltételeinek kidolgozása során mindenképpen az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítanak a biztonsági megoldások ellenőrzésére - tanulva a japánok tragikus esetéből.

Günter Oettinger, az Európai Bizottság (EB) energetikai biztosa hangsúlyozta: a teszteket a tagállami hatóságok, az illetékes EU-s intézmények és az EB együttműködésében végzik el. A biztos szerint kevés olyan téma van az EU-ban, ami jobban megosztja a tagállamokat, mint a nukleáris erőművek kérdése, ezért az egyetlen pont, amiben konszenzus van köztük témában, az biztonság fontossága.

Európában a huszonhét tagállam közül tizennégyben működik atomerőmű, összesen 143 a kontinensen. Az erőművel nem rendelkezőket azonban ugyanúgy érinthetik egy esetleges baleset következményei. A lehető legtöbb veszélyforrással - így terrortámadások, árvizek, cunamik, a hűtőrendszerek leállása stb. - ellen is fel kell készítenünk az EU-ban található nukleáris létesítményeket - jelentette ki Oettinger.