A hivatalos közlés szerint a 301 tagú jemeni parlamentben 164-en voltak jelent a szavazáskor, és közülük 162-en szavaztak a március 18-án kihirdetett szükségállapot törvényerőre emelése mellett. Az ellenzéki Iszláh (Reform) Párt egyik képviselője viszont azt állította, hogy az ülésteremben mindössze 133-an tartózkodtak, így nem volt meg a kellő számú honatya a határozatképességhez.

A voksolást bojkottálták az ellenzéki és a független képviselők, valamint azok is, akik bár az ország élén 32 éve álló Ali Abdallah Száleh Általános Népi Kongresszusa jelelöltjeként jutottak be a parlamentbe, de a tüntetők elleni kegyetlen karhatalmi fellépés miatt benyújtották lemondásukat. A szerdán elfogadott törvény felfüggeszti az alkotmányt, engedélyezi a tömegtájékoztatási eszközök cenzúráját, tiltja az utcai tiltakozásokat, és a biztonsági erőknek harminc napot ad arra, hogy őrizetben tartsák a lefogott gyanúsítottakat. 

Száleh azt követően hirdetett szükségállapotot, hogy pénteken Szanaában több mint negyvenen haltak meg a zavargásokban. Száleh azt állítja, hogy nem a biztonsági erők végeztek a demonstrálókkal, hanem "állampolgárok csaptak össze tüntetőkkel". Korábbi jelentések már utaltak arra, hogy a rendszer menesztését követelő tömegre nem csak rendőrök, hanem az elnökhöz fű fegyveresek is lőnek. 

Elemzők szerint az Arab-félsziget déli részén fekvő ország már a polgárháború szélére sodródott. Hétfőn átállt a felkelők oldalára Ali Mohszen al-Ahmar vezérőrnagy, az 1. páncélos hadosztály parancsnoka. Bejelentése után páncélozott harcjárművek sorakoztak fel a jemeni fővárosban az elnöki palota, a védelmi minisztérium és a központi bank épülete körül. Szemtanúk szerint az elnök fiának, Ahmednek az irányítása alatt álló elitegység, a Köztársasági Gárda harcjárművei jelentek meg Szanaa déli részén, az elnöki palota környékén. 

A jemeni események mindinkább aggasztják az Egyesült Államokat, hiszen Száleh ezredes Washington szoros szövetségese az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat elleni harcban.