Már hetek óta húzódik Párizs és Róma között a vita a Tunéziából és Líbiából Olaszországba érkezett migránsokról. Az észak-afrikai konfliktusok elől Európába menekült migránsok Európa más országaiba, többségük pedig Franciaországba szeretne továbbutazni, Párizs azonban azt fontolgatja, hogy a schengeni övezet szabályai szerint a „közrendet és a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyre" hivatkozva újra bevezeti a határellenőrzéseket az olasz határon.

Az olaszok ezzel szemben az uniós tagállamok segítségét és szolidaritását kérik a migránsok helyzetének rendezésére, sőt, az átmeneti védelmi mechanizmus intézményét használva szerették volna mintegy „szétosztani” a tagállamok között a hozzájuk érkezett menekülteket. Az unió ellenkezésén felháborodva viszont az olasz politikusok a menekültügyi válság kapcsán egyre kritikusabb véleményeket fogalmaznak meg az Európai Unióval kapcsolatban, sőt, legutóbb az uniós alapszerződések módosítását is felvetették a bevándorló-kérdés rendezése miatt.

A magyar külügyminisztérium az EurActiv kérdésére válaszolva kifejtette, Magyarország nem foglal állást az Unió két tagállamát érintő vitában: „kiindulópontunk az, hogy minden tagállam az irányadó jogszabályoknak megfelelően jár el”. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország folyamodna-e ahhoz hasonló intézkedésekhez, mint amiket Franciaország tervez, vagyis újra bevezetné-e a határellenőrzéseket, a külügyminisztériumból azt a választ kaptuk, hogy „ha esetleg ilyen helyzettel szembesülünk, természetesen – mint bármelyik schengeni állam – Magyarország is megfontolhatja a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. A jelenlegi helyzetben ez fel sem merül.”

Magyarország azonban mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő ország sem kívánt állást foglalni a két ország közötti konfliktusban. „Elnökségként sem tisztünk, hogy a két ország jogvitájában állást foglaljunk: az Uniónak megvannak az erre hivatott intézményei” - válaszolta az EurActivnak a soros elnökségi kommunikációs osztály. „Ugyanakkor sokat tehetünk és teszünk is azért, hogy az észak-afrikai események migrációs következményeinek uniós kezelését elősegítsük.”

Ennek megfelelően a Pintér Sándor magyar belügyminiszter elnökletével megtartott április 11-i Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén a tagállami miniszterek egyhangúan elfogadtak egy következtetést is, amely kimondta a „migrációs mozgásokban közvetlenül érintett tagállamok iránti szolidaritás szükségességét”, valamint felhívta az unió tagjait a „helyzet alakulásának megfelelő segítség” biztosítására. A kérdéses segítség azonban a közlemény szerint is elsősorban a helyi hatóságok támogatása lenne, hogy meg tudjanak birkózni a migránsokkal, az Olaszország által kérelmezett uniós szintű közös fellépés tehát egyelőre nem valószínű.

A magyar külügyminisztérium az EurActivnak adott válaszaiban mindemellett kiemelte, a Tunéziából érkezők többsége nem folyamodik menedékjogért, hanem csak a jobb élet reményében érkeznek Európába. „Magyarországot ez másodlagosan sem érinti, az Észak-Afrikából érkezők nem tekintik hazánkat célországnak. Az Európai Unió és a schengeni övezet tagjaként, valamint a Tanács elnökeként azonban természetesen szolidárisak vagyunk az érintett tagállamokkal” - nyilatkozta a magyar külügyminisztérium.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország tervezi-e, hogy segít Olaszországnak és befogad Líbiából vagy Tunéziából érkezett migránsokat, a külügyminisztérium azt válaszolta, hogy bár a kormány még nem hozott ilyen értelmű döntést, de „vizsgálja a lehetőségét”.