Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő szerint Irán rakétaprogramja olyan fejlett, hogy nincs szüksége külső segítségre.

A szóban forgó jelentés kedden került az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, s a dokumentumhoz hozzájutott az AP hírügynökség. A jelentés szerint Észak-Korea az Air Koryo és az Iran Air légitársaságok menetrend szerinti járatain, egy harmadik országon át juttatja el a "rakétákat, alkatrészeket és technológiát" Iránnak. Diplomaták Kínát jelölték meg tranzitországként. Peking nem tulajdonít nagy jelentőséget az ENSZ-dokumentumnak.

Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő szerint Irán rakétaprogramja olyan fejlett, hogy nincs szüksége külső segítségre. A szóvivő "koholmánynak" nevezte az ENSZ-dokumentumot. A jelentést a Biztonsági Tanács szankcióinak betartását ellenőrző bizottság készítette, s kedden terjesztette a BT elé. A jelentést csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha a BT összes tagja jóváhagyja, de a dokumentumhoz már hozzájutott az AP hírügynökség. A testület első ilyen jelentésének elfogadását tavaly májusba Kína megakadályozta, s csak novemberben látott napvilágot, miután Peking ejtette kifogásait.

A mostani jelentés szerint Észak-Korea "keményvalutához" próbált hozzájutni, hogy fejlessze saját programjait, s ezért aktív exporttevékenységet folytatott, teljes rakétarendszereket, alkatrészeket és technológiát adott el számos közel-keleti és dél-ázsiai vásárlónak. Phenjan gyaníthatóan az Air Koryo és az Iran Air légitársaságok menetrend szerinti járatain, egy harmadik országon át juttatta el a BT tilalmi listáján szereplő árukat Iránnak - áll a jelentésben. Diplomaták Kínát jelölték meg tranzitországként.

Peking nem tulajdonít nagy jelentőséget az ENSZ-dokumentumnak. Csiang Jü (Jiang Yu) külügyi szóvivő közleményében tudatta, hogy az abban foglaltak nem tekinthetők sem a BT, sem pedig a szankcióbizottság álláspontjának, s Peking nem is kíván reagálni névtelenül elhangzó vádakra. "Amit elmondhatok, az az, hogy Kína lelkiismeretes és felelősségteljes a BT-határozatok érvényesítésében" - közölte a szóvivő. A BT Észak-Korea első föld alatti atomrobbantása után, 2006-ban vezetett be büntetőintézkedéseket Phenjan ellen, majd a 2009-es, második robbantás után szigorította a fegyverembargót is magába foglaló szankciókat, hogy meghiúsítsa Phenjan atom- és rakétaprogramját.