szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Horvátországban súlyos vádakkal illetett Mol most egy olyan országban terjeszkedhet, ahol évek óta tárt karokkal fogadják a hazai vállalatokat és ahol Magyarország vezeti a legnagyobb külföldi befektetők listáját. Az EU-tagság előszobájába vágyó Montenegróról van szó, ahol Orbán Viktort is régi ismerősként köszönthették múlt heti látogatása során.

Miközben az idei horvátországi választásokhoz közeledve szinte egymást érik a Molt, illetve az INA horvát olajcégben fennálló befolyását érintő korrupciós vádak, a magyar vállalat egy másik jugoszláv utódállamban, Montenegróban juthat új lehetőséghez. Bár a Mol 2007-ben alulmaradt a helyi állami olajvállalat, a Montenegro Bonus stratégiai partnerségéért zajló licitben, most mégis helyzetbe kerülhet, miután a podgoricai kormány felmondta az akkori nyertessel, a szlovén Petrollal kötött megállapodást. Ráadásul a montenegrói lapok azt írták, hogy a magyar cég akár az egész Montenegro Bonust is megvásárolná. A lehetséges vételárról nincs hír, bár 2007-ben a Mol a beszámolók szerint 130 millió euróval szállt volna be a stratégiai partnerség alapját jelentő vegyesvállalatba.

Tisztább kilátások Montenegróban?
Stiller Ákos

A Montenegro Bonus esetleges megvásárlásával a Mol újra felpörgethetné a válság után lelassult magyar befektetéseket Montenegróban – igaz, az elmúlt egy-két év visszaesése ellenére az országban mégis jócskán egymilliárd euró felett jár a külföldi tőkebefektetések összértéke és Magyarország továbbra is a legnagyobb külföldi befektetőnek számít. A Magyar Telekom 2005-ben vásárolt többségi részesedést a Telecom Montenegróban 140 millió euróért, az OTP Bank pedig egy évvel később 105 millió eurót fizetett a legnagyobb helyi bankért, a Crnogorska Komercijalna Bankáért (CKB). Az elmúlt évtizedben szintén Montenegróban terjeszkedett a Magyar Aluminium (Mal) és a Hunguest Hotels is.

A csatornázás, a szemét is jó üzlet

A pénzügyi és gazdasági válság 2008-as kirobbanása után azonban megcsappant a befektetési kedv, az ingatlanpiacon és turisztikai szektorban korábban tapasztalható „aranyláz” is alábbhagyott, a montenegrói tengerparton sok félbehagyott hotelberuházás figyelmeztet még ma is a kockázatokra. A magyar befektetőknek manapság inkább a környezetvédelmi, energetikai és infrastrukturális fejlesztések jelenthetnek vonzó lehetőségeket a tengerparti országban, például a hulladékgazdálkodás, az infrastrukturális beruházások vagy az energiahatékonysági fejlesztések területén – vázolja a helyzetet a hvg.hu-nak Császár Tibor podgoricai magyar nagykövet, aki szerint a montenegrói kormány programjában továbbra is kiemelt helyen szerepel a külföldi befektetések ösztönzése. „Kizártnak tartom, hogy Montenegróban is megtörténne az, ami most Horvátországban” – tette hozzá a nagykövet a Mol-üggyel kapcsolatban. Bár a korrupciós botrányok Montenegrót sem kerülik el, egy másik szakértő megfogalmazása szerint "itt sem nagyobb a korrupció, mint a térségben máshol".

A magyarországi befektetők pozitív montenegrói megítélésében és fogadtatásában a szakértők szerint szerepet játszhat az is, hogy Magyarország megértően tekintett a 625 ezres lélekszámú állam függetlenségi törekvéseire, és a volt Jugoszláviától, illetve Szerbiától való elszakadás 2006. június 3-i bejelentése után nem sokkal megnyitotta nagykövetségét Podgoricában. „A gazdasági kapcsolatok magas szintűek, mindenekelőtt a magyar cégek jelenlétét figyelembe véve, de ezeket a kapcsolatokat még tovább is lehet bővíteni” – fogalmazott Gordana Jovanovics, a montenegrói miniszterelnöki hivatal szóvivője. Hozzátette, hogy múlt heti találkozóján Orbán Viktor és Igor Luksics montenegrói kormányfő egy közös magyar-montenegrói üzleti fórum megszervezéséről is beszélt.

Orbánt régi ismerősként köszönthették

A magyar és a montenegrói kormányzó pártok között egyébként hagyományosan jók a kapcsolatok, Orbán Viktor ugyan múlt heti útja alatt találkozott először a tavaly megválasztott Luksiccsal, de pártjával, a Szocialisták Demokratikus Pártjával (DPS) és Milo Djukanovics pártelnökkel már régóta kapcsolatban vannak. Bár a Montenegrót az utóbbi húsz évben kormányfőként és 1998 és 2002 között államfőként irányító Djukanovics tavaly lemondott a miniszterelnöki posztról, befolyása a pártban és a kormánykoalícióban mit sem változott. Orbán múlt heti látogatása alatt négyszemközt is találkozott vele egy informális megbeszélés erejéig.

Orbán és Luksics Podgoricában
MTI

Az sem okoz fennakadást a politikai kapcsolatokban, hogy Djukanovics pártja szocialistának vallja magát, a valóságban ugyanis inkább konzervatív gazdaságpolitikát visz, ráadásul Montenegróban nincsenek is valódi jobboldali pártok – mondta Pandur József volt belgrádi nagykövet, a Political Capital igazgatójs éa a cég délkelet-európai irodájának vezetője. Szerinte Orbán részéről egy gesztus volt, hogy még a magyar EU-elnökség lezárulta előtt ellátogatott Szerbiába, Boszniába és Montenegróba, arról nem is beszélve, hogy a balkáni államok uniós integrációja a magyar elnökség egyik legfontosabb célja volt.

Az EU-tagságra vágyó Montenegró nagyot léphet előre az integrációban: Podgorica még idén időpontot kaphat a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, feltéve, hogy teljesíti az ehhez kapcsolódó feltételeket. „Az EU elnökségét betöltő Magyarországtól kapott támogatás nagyon hasznosnak bizonyul az uniós feltételek teljesítésének jelenlegi szakaszában, amelynek eredményeképpen remélhetőleg ősszel a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó dátumot is ki lehet tűzni” – mondta Gordana Jovanovics.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!