A vita a várakozásoknak megfelelően nagyon rövid volt, miután a kormány javaslatát az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) is előzetesen támogatásáról biztosította.

A törvényjavaslatra 114 képviselő mondott igent, 30-an ellene szavaztak, hárman tartózkodtak.

Szlovákia ezzel az euróövezetben utolsóként elfogadta az EFSF bővítését.

A pozsonyi parlament kedden még nem hagyta jóvá a bizalmi szavazással összekötött voksoláson az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) bővítését, és ezzel megbukott az Iveta Radicová vezette jobbközép szlovák kormány.

Az euróövezeti válságkezelés szempontjából kulcsfontosságú EFSF módosításának elutasítása azonban nem keltett nagy riadalmat piaci körökben. Robert Fico, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt vezetője ugyanis már korábban közölte: amennyiben a kormánykoalíció önállóan nem képes megszavazni a törvényjavaslatot, a második szavazáson az ő pártja is igennel fog voksolni.

Szlovákiának az Európai Központi Bankban (EKB) tartott tőkehányadának megfelelően a teljes, közel 780 milliárd eurós garancialap 0,9 százalékát kell állnia, mintegy 7,73 milliárd euró értékben.

Az EFSF létrehozásáról 2010. május 9-én döntöttek az euróövezeti államok vezetői. A szervezet hivatott előteremteni a forrásokat az ír, portugál és a második görög mentőcsomagok euróövezeti részének fedezetéül.

A szervezet - a német állami adósságkezelő közbenjárásával - kötvények és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására jogosult, amellyel a bajba jutott államok megtámogatásához szükséges anyagi forrásokat teremti elő. Ezekre a papírokra az euróövezeti tagállamok - az Európai Központi Bankban vállalt tőkehányadnak megfelelő arányú - garanciavállalásai biztosítanak fedezetet.

Az EFSF része annak az átfogó intézkedéscsomagnak, amelyről a pénzügyi válság hatására döntöttek az euróövezeti államok vezetői. Az EFSF-et 440 milliárd eurós elméleti, mintegy 250 milliárd eurós tényleges támogatási kapacitással hozták létre. A tovagyűrűző euróövezeti adósságválság hatására azonban 440 milliárd euróra emelték a tényleges finanszírozási keretet, a garanciákat is tartalmazó elméleti keret 780 milliárd euróra növelése mellett.

Ezt 60 milliárd euróval egészíti ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), amely az Európai Bizottság által előteremtett, az európai költségvetés által biztosított támogatási alap. Ezen felül az euróövezeti államok 250 milliárd eurót hívhatnak le a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

Az EFSF forrásait - a július 21-i megállapodás értelmében - kivételes esetben elsődleges kötvénypiaci intervencióra fordíthatja. A másodlagos piacon csak abban az esetben avatkozhat be, ha az Európai Központi Bank (EKB) "kivételes pénzpiaci körülményekre" figyelmeztető elemzést ad ki, és a lépést az EFSF tagállamai egyhangúlag jóváhagyják.

Az EFSF - az országoknak nyújtott mentőcsomagokon kívül - készenléti hitelt nyújthat euróövezeti tagállamoknak, illetve meglévő mentőprogram hiányában is közvetlenül juttathatja forráshoz azon kormányokat, amelyek bankrendszerük feltőkésítésére törekszenek.