A duisburg-esseni egyetem munkaügyi intézetének legfrissebb felmérése szerint az öreg kontinensen a német munkavállalók a legelégedetlenebbek közé tartoznak, és egyedül Szlovákia, Bulgária, Ukrajna és Oroszország kenyérkeresői látják sötétebben sorsukat.

A kutatók a nyugat-európai országban tapasztalható magas "zsörtölődési hányadost" az utóbbi évtizedben történt változások számlájára írják. Ezen, mint tanulmányukban rámutatnak, a gyárak dolgozóira háruló nagyobb munkaterhet, a bérek lassú emelkedését, a munka és a család összeegyeztetésének nehézségét és az egyre bizonytalanabb munkaerőpiaci kilátásokat értik. A társadalom által érzett aggodalmat a középosztály zsugorodását jelző statisztikák is alátámasztják. Míg 2000-ben a német lakosság 62 százaléka számított középosztálybelinek, 2006-ban már csak 54 százalékos volt az arányuk, ma pedig csak minden második ember sorolható ebbe a társadalmi csoportba.

A BBC anyaga szerint például Christiane Ehrmann 25 éve dolgozik nővérként, és mint mondta, helyzete az utóbbi időben, a kórház privatizálása óta rosszabbra fordult. Munkáját nem becsülik, a túlóradíj és a karácsonyi bónusz pedig kevesebb lett.

AP

A felmérés szerint különösen az 50 év feletti korosztály képviselői körében nőtt az elégedetlenség a munkahelyi körülmények romlása miatt, függetlenül attól, melyik területen és milyen méretű vállalatnál dolgoznak.

A kutatók úgy vélik, az elégedetlenség okát nem a jelenlegi, akár optimizmusra is okot adható gazdasági mutatókban - 3 százalékos GDP-növekedés, 6 százalékos munkanélküliség - kell keresni, hanem a jövőre vonatkozó bizonytalan kilátásokban. Most egy olyan világban kell élniük a németeknek (is), amikor nem lehet a körülmények javulására vagy arra számítani, hogy majd a következő generációnak jobb lesz. Ez nem a megszokott német út - mutatnak rá a tanulmány készítői.