Az Egyesült Államok a határidő lejárta után fenntartott volna bizonyos létszámú kontingenst Irakban, de nem tudott megállapodni a bagdadi vezetőkkel arról, hogy katonái jogi immunitásban részesüljenek, vagyis amerikai katonákat az iraki hatóságok büntetőügyekben ne vonhassanak felelősségre.

Dempsey szerint a Szaddám Huszein diktátor-elnök rezsimjének 2003-as megdöntése óta eltelt években a két ország viszonya a véráldozatok és az amerikaiak hatalmas anyagi kiadásai miatt kibogozhatatlanul összefonódott. A tábornok szerint a kivonulás nem jelent majd végleges válást, az amerikaiak a jövőben is vállalnak kiképző és tanácsadói szerepet.

Martin Dempsey

AP

Az amerikai védelmi miniszter, Leon Panetta a bizottság előtt viszont úgy vélte: Irak már képes saját biztonságát szavatolni jelentős amerikai katonai jelenlét nélkül is.

Az ülésen résztvevő vietnámi háborús veterán, John McCain republikánus párti szenátor, volt elnökjelölt viszont alapvetően elhibázott lépésnek nevezte az amerikai kivonulást. Szerinte azt követően, hogy a harcoló amerikai katonák - jelenleg a Pentagon szerint 24 ezren vannak - elhagyják Irakot, az arab ország a belső ellenállás mellett egy újabb és veszélyes kihívással, az iráni befolyás erősödésével találja magát szemben.

Panetta viszont úgy vélte: az irakiak folyamatosan tanújelét adják annak, hogy nem hajlanak meg az iráni nyomásgyakorlás előtt, és november elején Bagdad visszautasította azokat a teheráni és ankarai ajánlkozásokat, hogy az amerikaiak távozása után iráni, illetve török kiképzők kapcsolódjanak be az iraki fegyveres erők felkészítésébe.