A márciusban indult közvetlen tárgyalások azután szakadtak meg szeptemberben, hogy az egykori szerb tartomány, Koszovó és Szerbia határán több erőszakos cselekmény történt. A koszovói szerbek útakadályokat is emeltek a határon, és a nemzetközi felszólítások ellenére sem számolták fel azokat.

A határkérdés elsősorban politikai jellegű: Szerbia kerülni kíván minden olyan megoldást, amely az egykori tartomány függetlenségének elismerésére utal. Koszovó külső határként kezeli az érintett szakaszt, Szerbia adminisztratív határként.

Edita Tahiri koszovói miniszterelnök-helyettes a hétfői megbeszélésre érkezve hangoztatta, hogy az eredményes előrelépéshez a szerbek részéről van szükség politikai akaratra, míg a szerb delegációt vezető Borislav Stefanovic szerint haladást érhetnek el a határátkelők ügyében.

A mostani tárgyalások napirendjén szerepel a távközlés és az áramszolgáltatás témája, az egyetemi diplomák kölcsönös elismerésének kérdése, valamint Koszovó - Szerbia által elutasított - részvétele a regionális értekezleteken. Ez utóbbi két kérdésben Stefanovic megítélése szerint szintén lehetséges pozitív elmozdulás.

A tárgyalások folytatásának fontos előzménye, hogy az Európai Unió a tagjelölti státus megadásával kecsegteti Belgrádot. Ehhez a döntéshez mindazonáltal a 27 EU-tagállam egyhangú egyetértésére van szükség, amely egyelőre nem tűnik biztosnak. Több tagállam egyértelművé tette, hogy határozatát függővé teszi az észak-koszovói határhelyzet alakulásától, illetve általában véve a szerb-koszovói kapcsolatok fejlődésétől.

A szeptemberi felfüggesztés előtti tárgyalási fordulókon már születtek szerény eredmények a szerb-koszovói viszony normalizálásában. Elsősorban olyan témákban tűzték ki célul az előrelépést, amelyek az emberek mindennapi életének a megkönnyítését célozzák, de nem igénylik az alapvető politikai nézeteltérések áthidalását.