Tizennégy munkást kimentettek, de két embernek már csak a holttestét tudták kiemelni. A mentésen dolgozók további négy holttestet láttak a vízben, de azok kiemelésére nem volt mód. A többi munkás eltűnt a felborult platformról, nagy erőkkel - több hajó és helikopter bevetésével - folynak a kutatási és mentési kísérletek.

A Kolszkaja platform vontatás közben került viharba és borult fel 200 kilométerre Szahalin szigetétől. A vontatóhajó legénysége által elkezdett mentést nehezíti, hogy mínusz 17 Celsius fok a levegő hőmérséklete, a tengervíz pedig 3 fokos. Ráadásul a hullámok 5-6 méteres magasságúak, a szél sebessége pedig eléri az 57 kilométert óránként. Hírek szerint a mentőcsónakokat is egy hatalmas hullám sodorta le a platformról, s emiatt nem volt lehetőségük a munkásoknak a gyors távozásra. A baleset okaként az illetékes hatóságok egyelőre két lehetőséget vizsgálnak: vagy a biztonsági rendszabályok megszegése, vagy egyszerűen az időjárási körülmények okolhatók a történtekért.

Bár a baleset kevésbé súlyos, mint amely a BP olajtársaságnak a Mexikói-öbölt hónapokig szennyező fúrótornyával történt - a Kolszkaja a baleset bekövetkeztekor nem végzett fúrást és minimális mennyiségű üzemanyag volt csak rajta -, csapást jelent a tengerparti olaj- és gázkitermelést célzó orosz erőfeszítésekre. Oroszországnak két ilyen nagy projektje van.

A Szahalin-1 koncesszió az ExxonMobilé, a Szahalin-2 pedig a Gazprom, a Royal Dutch Shell, továbbá a japán Mitsui és a Mitsubishi közös vállalkozása. A Rosznyeft idén megállapodást kötött az Exonnal a Kara-tenger kontinentális talapzata alatt rejtő szénhidrogénkincs feltárásáról.