Elégedetlen az Európai Bizottság a bolgár korrupcióellenes intézkedésekkel, és ez nemcsak Bulgária, hanem Románia esélyeit is rontja a schengeni övezethez való csatlakozásban.
A 2007-ben EU-taggá vált Románia és Bulgária igazságügyi reformintézkedéseiről és korrupcióellenes fellépésének eredményességéről az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye júliusban terjeszt majd elő átfogó jelentést. Most az elemző munka néhány előzetes megállapítását ismertették. Eszerint Románia jóval nagyobbat lépett előre a vizsgált területen, Bulgáriában viszont semmit nem javult az az ellenőrzési mechanizmus, amelynek révén ki lehetne szűrni a magas rangú tisztségviselők megmagyarázhatatlan eredetű meggazdagodását.
Azt, hogy a két legfrissebb uniós tagország beléphessen a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, most Hollandia vétója akadályozza, pontosan az elégtelen korrupcióellenes fellépésre hivatkozva.
Románia és Bulgária külön-külön nem engedhető be a schengeni övezetbe, mert a két ország közötti határon értelemszerűen nem építették ki azt a szigorú határellenőrzés rendszert, amire a schengeni övezet külső határai mentén szükség van. Együttes csatlakozásuk tehát akkor képzelhető el, ha valamennyi uniós tagország mindkettőjükkel szemben feladja elutasító magatartását.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Központi minimumponthatár évek óta nincs, viszont egyes egyetemek saját hatáskörben megtartották őket.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
