A sort Hannes Swoboda, az EP szocialista frakcióvezetője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a szocialisták - egyes partnereikkel ellentétben - csak végső eszközként gondolják alkalmazhatónak az uniós alapszerződés 7. cikkének az alkalmazását, ami az európai alapértékek sérelmének veszélye esetén történhet meg. Swoboda szerint jelenleg a 7. cikknek a szankciós szakaszra vonatkozó előírásai még semmiképpen sem jöhetnek szóba, legfeljebb és feltételesen csak a megfigyelési szakaszra vonatkozó kitételek. "Most csak a monitoringról van szó" - tette egyértelművé.  

A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy a szocialisták "kiegyensúlyozott, ugyanakkor erős" határozati szövegben akarnak megállapodni, elsősorban a liberálisokkal, zöldpártiakkal és radikális baloldaliakkal. Az ugyanis - jegyezte meg - Orbán Viktor "nagy győzelme" lenne, ha az Európai Parlament többsége leszavazná az állásfoglalás-tervezetet.  

Swoboda elmondta, hogy a hét végén Magyarországon járt, és ott azt tapasztalta, hogy hallatlan mértékben, veszélyes módon romlott a légkör. Kitért arra, hogy újságírók "hihetetlen és példa nélkül álló módon" intéznek támadást Neelie Kroes uniós biztos, valamint EP-képviselők ellen. "Ezek nem jobbikosok, hanem Orbán barátai" - jelentette ki, és hozzátette, hogy a kormányzat támogatására szervezett tüntetésen antiszemita poszter tűnt fel. A romló légkör - állapította meg az EP szocialista frakcióvezetője - "Orbán politikájának az eredménye". 

Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti EP-frakció társelnöke szerint ahhoz, hogy a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakció - e frakcióhoz tartoznak a Fidesz és a KDNP EP-képviselői is - csatlakozzon a határozathoz, abba bele kellene venni, hogy az EP elismeri a magyar kormány által tett pozitív erőfeszítéseket. Cohn-Bendit szerint azonban ilyen pozitív erőfeszítések nem voltak, és az EP-nek késznek kell lennie arra, hogy szükség esetén megindítsa a 7. cikk első bekezdése szerinti eljárást Magyarország vonatkozásában. Ez az első bekezdés a Swoboda által is említett megfigyelési szakaszról, nem a szankciós szakaszról szól. 

Végül Joseph Daul néppárti frakcióvezető sajtótájékoztatóján is felmerült a kérdés. Daul szerint meg kell várni, milyen eredményre jut egymással az Európai Bizottság és a magyar kormányzat. Megjegyezte, hogy korábban arról volt szó, az EP elé csak márciusban kerül állásfoglalás-tervezet - vagyis akkor, amikor már látható és megítélhető lesz az uniós végrehajtó intézmény által indított eljárások nyomán a magyar reagálás. Most azonban - konstatálta Daul - előre akarják hozni az állásfoglalást erre a csütörtökre.

A nap folyamán Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője nyilatkozatot ki, amelyben hangsúlyozta: az állásfoglalási indítványt négy EP-frakció együttesen kezdeményezte, és e négy frakciót együttesen nem fedi le a "baloldali" jelző. A szövegtervezet - közölte - "kritikát fogalmaz meg az Orbán-kormánnyal szemben, az Orbán-kormány azonban nem egyenlő Magyarországgal". Tabajdi szerint a dokumentumtervezet kifejezi az Európai Parlament súlyos aggodalmát, és javasolja, hogy az uniós intézmények vizsgálják meg az európai alapértékek magyarországi érvényesülését. "A javaslat nem kezdeményezi az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítását, mindösszesen felveti annak jövőbeni lehetőségét. Ez kizárólag attól függ, hogy az Orbán-kormány betartja-e ígéreteit, vállalásait" - húzta alá a magyar szocialista politikus.