A dokumentumot az EUobserver uniós online hírlap oldalán tették közzé. A Külügyminisztérium az MTI megkeresésére közölte: az uniós tárcavezetők hétfői tanácskozásuk alkalmával döntöttek a közös cikk publikálásáról.

A cikket aláíró bolgár, brit, észt, finn, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén külügyminiszter hangsúlyozza, bár országaik nem mindig értettek egyet Törökország megítélésében, abban megegyeznek, hogy a csatlakozási folyamat a reformok erőteljes ösztönzője. Ha az integráció halad, az szerintük mind az uniónak, mind Törökországnak előnyös.

A cikkben kiemelik: mivel az EU súlyos gazdasági válsággal néz szembe, és a Közel-Keleten továbbra is az instabilitás jellemző, a Törökországhoz fűződő kapcsolat fontosabb, mint bármikor. Emellett arra hívják fel a figyelmet, hogy az Ankarával folytatott kereskedelem kiváló lehetőségeket kínál az uniós vállalatoknak.

A gazdasági növekedés tavaly 8,5 százalék volt az országban, ami a második helyet jelenti a leggazdagabb és a leggyorsabban fejlődő országokat, illetve az Európai Uniót tömörítő G20-ban Kína után. Törökország jelenleg az EU ötödik legnagyobb exportpiaca, és a török vállalatok Európában mintegy félmillió munkavállalót foglalkoztatnak. Ráadásul földrajzi elhelyezkedése révén az ország az energiaellátásban is kiemelkedő szerephez juthat.

Az uniós külügyminiszterek szerint a Törökországhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok "erősek, de lehetnének még erősebbek". Míg az EU-török-kereskedelem volumene az elmúlt években stabilan nőtt, Ankara kereskedelme más régiókkal jóval gyorsabb ütemben emelkedett.

Az elmúlt hónapok eseményei arra is rávilágítottak, hogy Törökország kulcsfontosságú szerepet játszik a Közel-Kelet stabilitásának megteremtésében. Isztambul a közelmúltban több, Szíriával, Iránnal, Szomáliával és a terrorizmussal foglalkozó tanácskozásnak adott helyet – emlékeztetnek.

Törökország szerepet vállal a szíriai rezsimre gyakorolt nyomás növeléséhez és komoly partner az afganisztáni biztonság megteremtésében. Továbbá Ankara szekuláris, demokratikus berendezkedése, növekvő középosztálya példaként szolgál a szomszédos országoknak - emelik ki a külügyminiszterek.

A cikk írói úgy látják, Törökország gyökeres változáson ment át, amióta negyedszázaddal korábban benyújtotta csatlakozási kérelmét az unióhoz. Az integrációs folyamat nagy hatással volt a török reformokra, egyebek mellett a hadsereg civil kontrolljának erősítésében és az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtésében.

Megállapítják, jelentős eredményeket értek tehát el eddig is, és még további reformokra készülnek. Előrelépésre van szükség a véleménynyilvánítás szabadságával, a nők jogaival és a kisebbségek védelmével összefüggésben. Az uniós tárcavezetők emlékeztetnek, elengedhetetlen Törökország konstruktív hozzáállása a ciprusi kérdés megoldásához is.