Tobin, aki az Irish Life biztosítótársaság képviseletében három évig dolgozott Magyarországon, 2000. április 9-én, Leányfalun ütött el egy ötéves és egy kétéves kisgyermeket, akik a helyszínen meghaltak. A baleset okozóját - aki abban az évben, kiküldetése lejártával elhagyta Magyarországot - később háromévi szabadságvesztésre ítélték. Az ítéletet másodfokon megerősítették, azzal a kiegészítéssel, hogy Tobin legkorábban 18 hónap letöltése után bocsátható szabadlábra.

A magyar hatóságok kérték Tobin átadását Írországtól a büntetés letöltése végett, ám az ír Legfelsőbb Bíróság többévi eljárás végén, minapi jogerős végzésével ezt elutasította.

Shatter az ír parlament szenátusában - vagyis a felső kamarában - elmondott, az európai letartóztatási parancs intézményével és az ír kiadatási törvényekkel kapcsolatos előterjesztésében röviden kitért a Tobin-ügyre is. Az ír igazságügy-minisztérium által az MTI-nek csütörtökön elküldött átirat szerint a szakminiszter felidézte, hogy az elmúlt napokban magyar kollégája, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter levelet küldött neki, amelyben kifejezte aggályait az üggyel kapcsolatban.

Shatter kijelentette: a Tobin-ügyben további kapcsolatfelvételek is várhatók, ám ő személyesen nem tenne jó szolgálatot a gyermekek oly sokat szenvedett családjának, ha azt a reményt keltené, hogy a család kívánságai teljesülhetnének (a gázoló elleni további eljárással kapcsolatban).

"Nagy sajnálatomra nincs olyan további olyan helyénvaló lépés, amelyet az ír törvények alapján még meg lehetne tenni" a Tobin-ügyben - fogalmazott parlamenti előterjesztésében az ír igazságügy-miniszter. Az ügy kétszer került az ír bíróságok elé, Tobin átadását ugyanis 2007-ben a dublini felsőbíróság egyszer már elvetette, és azt a döntést egy évre rá az ír Legfelsőbb Bíróság megerősítette.

Az akkori per első fokon eljáró bírája annak idején elfogadta azt az érvelést, hogy Tobin kiküldetése lejártával nem "elmenekült" Magyarországról a rá kirótt büntetés megkezdése elől. Az indoklás úgy hangzott, hogy a menekülés akkor valósulhat meg, ha már megszületett az ítélet, Tobin azonban még a magyarországi bírósági eljárás kezdete előtt távozott.

Az európai elfogatóparancs írországi érvényesítéséhez az akkori ír törvények alapján annak bebizonyítására volt szükség az eljáró ír bíróság előtt, hogy a körözött személy elmenekült az elfogatóparancsot kiadó országból az ott letöltendő büntetés elől. Ezt a cikkelyt - nem kis részben éppen a Tobin-ügy hatására - később törölték a jogszabályból, és az átadási ügyben 2009-ben - Tobin időleges őrizetbe vételével - ismét bírósági eljárás kezdődött, ám ez június végén az ír Legfelsőbb Bíróság újabb, immár jogerős elutasító döntésével ért véget.

Parlamenti felszólalásában az ír igazságügy-miniszter kitért erre a törvénymódosításra is, hangsúlyozva: a módosítás után lehetőség nyílt a magyar hatóságok számára újabb európai elfogatóparancs kiadására Tobin ellen. Shatter felidézte azt is, hogy a dublini felsőbíróság a második eljárásban el is rendelte Tobin átadását Magyarországnak. A végzést azonban a Legfelsőbb Bíróság előtt megfellebbezték, és a legfőbb ír bírói fórum meg is változtatta a felsőbírósági döntést, egyebek mellett azzal az indoklással, hogy a módosított törvények visszamenőleges alkalmazását korlátozó 2005-ös ír törvény alapján az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos ír törvénymódosítás Tobin ügyére nem vonatkozik. 

Shatter közölte: mindezek alapján nincs lehetősége olyan további lépésekre, amelyekkel elérhető lenne "az érintett személy" átadása Magyarországnak. A napokban - a legfelsőbb bírósági végzés kihirdetése után - Dublinban járt a leányfalun tizenkét éve elütött gyermekek édesapja, Zoltai Bence, aki a bíróság épülete előtt sajtónyilatkozatban ítélte el az ír igazságszolgáltatás eljárását Tobin átadási ügyében.

Az MTI-nek dublini sajtóértekezlete után nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy keresi-e a jogorvoslat további lehetőségét - Zoltai Bence igennel válaszolt, mondván: jogi képviselőjével ehhez keresik most a segítséget, és minden szükséges lépést megtesznek. "Ha ez Strasbourgot vagy Luxembourgot jelenti, akkor oda fogunk fordulni" - tette hozzá, az Emberi Jogok Európai Bíróságára, illetve az Európai Unió Bíróságára utalva.