Az első tervezetet Ilja Ponomarjov ellenzéki politikus kezdeményezte. Azt javasolta: a titkosszolgálat vizsgálja meg, hogy nem külföldi kémek-e vazok a magas beosztású hivatalnokok és képviselők, akik vagyonuk több mint felét külföldön tartják. A kezdeményezést váratlanul felkarolta Szergej Zseleznyak, a duma alelnöke, az Egységes Oroszország kormánypárt képviselője.

A másik törvénytervezet még tovább megy. Ha elfogadja a parlament, akkor az összes közalkalmazottnak és köztisztviselőnek (beleértve az önkormányzati dolgozókat is) megtiltaná, hogy külföldi bankszámlával és külföldi vagyonnal rendelkezzenek. A törvény megszegőire akár 250 000 eurónak megfelelő pénzbüntetést, illetve öt évig terjedő szabadságvesztést lehetne kiszabni. A tervezetet az Egységes Oroszország frakciója nyújtotta be. Mindkét törvény hatálya kiterjedne a képviselő, illetve a közalkalmazott legközelebbi rokonaira is, tehát a házastársaknak és kiskorú gyermekeknek is számot kellene adniuk külföldi vagyonukról.

A Kreml a jelek szerint a második törvénytervezet mögött sorakozik fel. A kormányt elsősorban az az erkölcsi kár izgatja, amelyet a széles körű korrupció okoz a nép körében. "A tét a köztisztviselők lojalitása, a hazafiságról vallott nézetük. Ráadásul azok az alakok, akik a Kur-földnyelven (egy felkapott balti-tengeri üdülőkörzetben) mulatnak, mérhetetlen dühöt váltanak ki a társadalomban" - indokolta a Kreml támogatását az elnöki hivatal szóvivője a Kommerszant című lapban.

A törvény mögött meghúzódó elképzelés valóban jónak mondható - írta a bécsi újság. A széles körben elterjedt korrupció becslések szerint évente 200 milliárd euró kárt okoz Oroszországnak. A kenőpénzek nagy része külföldre vándorol. Kedvelt célpontjai a pénzmozgásnak - svájci bankok és ciprusi levélszekrény-cégek mellett - az ingatlanok, például Ausztriában.

A probléma a törvény végrehajtásában rejlik. A jövedelembevallás és a vagyonnyilatkozat semmit sem árul el ugyanis az illető személy valós tulajdonviszonyairól. Példa erre a duma gyaníthatóan leggazdagabb képviselője, a Forbes magazin által is milliárdosként számon tartott Andrej Szkocs (Egységes Oroszország): a tavalyi választások előtt leadott vagyonnyilatkozata tanúsága szerint a képviselő éves jövedelme (átszámítva) mindössze 47 600 euró, ingatlanvagyonát pedig egy vidéki városban található 65 négyzetméteres lakás képezi.

Az orosz hatóságok képtelenek az ilyen vagyonnyilatkozatok hatékony és mindenre kiterjedő átvizsgálására. Ám ebben a Kreml csöppet sem érdekelt - állítja Jevgenyij Mincsenko politológus. "A tervezet egyrészt roppant kényelmes a hatalmon lévők számára, mivel tetszés szerint, szelektíven lehet majd alkalmazni, másrészt a törvénysértők számára is, mert ők majd megtalálják a kibúvókat" - véli a politológus. Már ma is bevett gyakorlat, hogy a vagyont strómanok nevére íratják át a valódi tulajdonosok.