A Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészei szerint a piramistemplomban feltárt sírkamra Palenque első név szerint uralkodójáé, K'uk' B'ahlamé, az úgynevezett Toktan Ajaw-dinasztia alapítójáé lehetett - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon. 

Arnoldo Gonzáles ásatásvezető régész azonban rámutatott, hogy egyelőre csupán feltételezésről van szó, hiszen az ásatások még csak most kezdődtek meg, és a feltárt helyiség egy nagyobb sírkomplexum "előtere" is lehet. "Nem tudjuk, hogy mire bukkanunk a mélyben" - jegyezte meg az archeológus.

A feltárt helyiségben tizenegy edényt találtak, valamint további száz tárgyat, közöttük sok - valamilyen zöld kőből -, valószínűleg jádéből faragott gyöngyöt. Sem szarkofág, sem csontmaradványok eddig nem kerültek elő.

Arnoldo Gonzáles érdekességként kiemelte a helyiség négy falából hármat borító, az élénkvörös különböző árnyalataiban pompázó freskókat, amelyek a maja túlvilágot, a Xibalbót jelenítik meg.

"Ami fontos az adott időszakból, a korai klasszikus korból (Kr.u. 400-550) származó sírkamrák esetében, azok a falfestmények. Nagyon kevés, temetkezésekkel kapcsolatos freskó került elő Palenquében, ezért olyan fontos ez a felfedezés" - magyarázta a régész.

A feltárásokat felfüggesztik mindaddig, míg meg nem teszik a falfestmények megóvását szükséges lépéseket. A munkálatok a tervek szerint körülbelül három hetet vesznek igénybe.

Palenque első név szerint ismert uralkodója K'uk' B'ahlam (431-435) volt. A király és utódai nevén kívül azonban a város 5. és 6. századi történelméről semmi sem ismert, mert 599-ben Calakmul városállam harcosai megszállták Palenquét, amelynek visszafoglalásáért közel 12 éven át háború folyt; a harcok során a város jelentős része elpusztult. 

Palenque ma ismert formája a 611-ben megkezdett újjáépítés során alakult ki - a város kulturális és építészeti értelemben a Kr.u. 615 és 800 közötti időszakban élte virágkorát. Ekkor épültek fel a település legfontosabb létesítményei és ebből az érából származnak azok a szövegemlékek, amelyek a város uralkodóinak nevét és cselekedeteit örökítették meg. 

A város és a környező nemzeti park 1987 óta az UNESCO kulturális világörökségének része.