szerző:
Kiss Ádám

Élhető Szlovákiát, a magyar kisebbség fogyásának megállítását, a szlovák többség megszólítását szeretné a szlovákiai magyar aktivisták új hulláma. A kisebbségi aktivisták kétnyelvű táblákkal, gazdasági programmal, jogsegélyszolgálattal küzdenek a céljaikért. Interjú Tokár Gézával, a magyar civileket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjével a magyar szervezetekről, a magyarság fogyásának okairól, és a szlovákiai magyar cigányság "nemzetmegtartó" szerepéről.

2009 januárja óta működik a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, mely több mint hetven kisebbségi magyar szervezetet tömörít. A kerekasztal hétfőn megállapodást írt alá a szlovákiai magyar pártokkal, melyben elfogadták a szlovákiai magyarság fenntartásának alapelveit megfogalmazó „kisebbségi minimumot”.

A kerekasztal képviselője, Tokár Géza szóvivő júniusban a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának komáromi kihelyezett ülésén a szlovákiai kisebbségi szervezetek új hullámáról és új mentalitásáról beszélt. Szavait erősítik, hogy az utóbbi időszakban a magyar sajtóban is több hír jelent meg kétnyelvű táblákat felállító aktivistákról, szlovák nyelvű magyar portálról és egyéb kisebbségvédelmi akciókról, miközben a szlovákiai magyar kisebbség egészéről szóló hírek népességfogyásról, elvándorlásról szólnak.

hvg.hu: Tavasszal voltak akciók a kétnyelvű vasúti és helységnévtáblákért, most indult a madari.sk nevű portál, a szlovákiai magyar önazonosság megvitatásáról szóló program, tavaly indult a Fontos vagy! mozgalom. Mitől új ez a kisebbségi civil új hullám?

Tokár Géza: A Fontos Vagy! mozgalomhoz szerencsére nincs közvetlen köze a kerekasztalnak, azon túl, hogy tagjaink. Azért szerencsére, mert a példájuk is mutatja, hogy tőlünk függetlenül is kialakulófélben van egy politikától független új hullám a civil szerveződések terén. Ezek a szervezetek olyan társadalmi kérdéseket feszegetnek és próbálnak kezelni, amelyek húsz éve megoldatlanok, és korábban senki nem foglalkozott velük hatékony módon.

A szlovákiai magyar kisebbségi minimum aláírása. Középen Tokár Géza, balról Berényi József az MKP, jobbról Bugár Béla, a Híd-Most elnöke.
©

Szükség van erre a frissességre, mert egy civil szervezetnek gyakran teljesen más keretek között, más módszerekkel kell működnie, mint pár évtizede. Természetesen ezzel nem akarom elvitatni más szervezetek létjogosultságát. Nagyon sokat köszönhet a szlovákiai magyar társadalom azoknak a hagyományos szervezeteknek is, amelyek évtizedek óta működnek, kialakult struktúráik vannak, és helyi, valamint országos szinten is nagyon sokat tesznek a magyarság megmaradásáért.

hvg.hu: Miket tart a legfontosabb eredményeknek ebből az 1-2 éves időszakból?

T. G.: A kerekasztal fennállása óta a legnagyobb eredmény elsősorban az, hogy továbbra is létezik és működőképes, sőt egyre szélesíti az aktivitásai körét. Ennek az eredményei csak korlátozottan mérhetőek most, és csak hosszú távon lehet megítélni azt a tevékenységet, ami most több csoportban, lelkes és nagyon ügyes aktivisták segítségével folyik.

Természetesen vannak kézzelfogható eredmények: konkrét törvényjavaslatok, egy kész nyelvhasználati koncepció, a jogi problémákat orvosló Jogsegélyszolgálat megalapítása, a fiatal közgazdászok összefogása a régiós problémák megoldása céljából, vagy éppen a kommunikációs problémákat áthidalni szándékozó, szlovákoknak szánt, a magyarokról szóló madari.sk weboldal.

Sok helyütt, például a régiós gazdasági érvényesítés terén annyira tiszta lappal indulunk, hogy először ki kell találni a módszert, aztán megkezdeni az érdemi munkát. Hónapokba, évekbe telik beindítani a szükséges folyamatokat, és még hosszabb időt igényel a valós változás.

hvg.hu: A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának pontosan mi a szerepe? Csak összefogja a tagszervezeteket, esetleg irányít, orientál, fellép a nevükben Szlovákiában és Magyarországon?

T. G.: A kerekasztal a szlovákiai magyar civil szervezetek aktív érdekképviseletét látja el. Hangzatos szó, annyit jelent, hogy – a korábbi felfogással ellentétben – nem akkor reagálunk bizonyos dolgokra, mikor küszöbön a baj, hanem megpróbáljuk megelőzni őket és aktívan fellépni. Egy dolgot el kell kerülni: hogy a szervezet ténykedése csak a tiltakozó, sokszor érdemi mondanivaló nélküli nyilatkozatokra szűküljön. Ezért valóban aktívan ténykedünk, és ezt egyébként külső szemlélők könnyen félre is értelmezik, mögöttes politikai szándékot látnak mögötte. Ezt részben meg is értem, mert korábban ez a fajta hozzáállás egyáltalán nem számított általánosnak a civil szférában.

hvg.hu: A szlovákiai magyarság mennyire aktív a kisebbségi közéleti ügyekben? Milyen a visszhangja a magyar közösségben ezeknek a szervezeteknek és főleg a különféle akcióknak?

T. G.: A közélet aktív, a szlovákiai magyarságnak mindig megvoltak a hagyományos szervezetei, és rá is volt kényszerítve arra, hogy ezzel a magasabb fokú szervezettséggel a közösséget védje az állammal, annak intézkedéseivel szemben. Még mindig létezik, bár szemmel láthatóan gyengül az összetartás, de magyar oldalról is túlnyomórészt szimpátia övezi a civil szervezetek tevékenységét. Még akkor is, ha a magyarországi közvélemény nem látja át a kisebbségi léttel felmerülő problémák valós súlyát. Ez valahol természetes, azt meg kéne tapasztalni.

hvg.hu: Célkitűzés a szlovák többség megszólítása is, ezt célozza a madari.sk portál is. Milyen visszhangja volt az eddigi akcióknak? Foglalkozik vele a sajtó? Dühöngenek a nacionalista politikusok? Fenyegetőzik a Szlovák Testvériség? Vannak olyan szlovák szervezetek, személyek, akik nyíltan szimpatizálnak, gratulálnak?

T. G.: Az első akadály, amit át kell törni, az nem is az elutasítás és a nyílt nacionalizmus, hanem az ignorancia. Az elutasító reakció is jobb, mint a reakciók teljes hiánya. Sajnos a szlovákiai magyar közösség és a szlovák többség között magas falak húzódnak, és sokszor a teljes tájékozatlanságból eredő, sztereotípiákra építő hozzáállást is nacionalizmusként kezeljük. Nem kéne.

Tokár Géza 1984-ben született. A pozsonyi Comenius Egyetemen politológiát végzett. Politikai újságírással foglalkozott, szlovák és magyar lapokba is írt. 2012 nyarán lett a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, korábban a szervezet háttérmunkájában vett részt.
©

A kerekasztal egyik prioritása a sok közül a kommunikációs gátak áttörése, a kapcsolatok megerősítése a szlovák szervezetekkel. Igen, nem törődtek velünk túlságosan az utóbbi időben a szlovák civil szervezetek, de nem is kerestük és alakítottuk a kapcsolatokat. És természetesen ott van az a réteg, amellyel semmilyen közös pontunk nincs, nem lehet őket meggyőzni, nettó nacionalisták. Nem hiszem, hogy velük ezen a ponton foglalkoznunk kell, más helyre kell összpontosítani az energiánkat. A média persze őket veszi észre mindig.

hvg.hu: A kerekasztal célja a pártok feletti és pártpolitika-mentes működés. A szlovákiai magyar pártok hogy viszonyulnak mindehhez? Magyarországon a két legjellemzőbb politikusi hozzáállás vagy megpróbálni beépülni és kihasználni, vagy pedig a gyanakvó, sértett viselkedés. Ez jellemző?

T. G.: Egyértelműen, és ez egy teljesen érthető önvédelmi reakció a pártok részéről. Ha valaki jól-rosszul végzi a munkáját, majd feltűnik egy lelkes munkatárs, aki új ötletekkel áll elő, és ezeket meg is valósítja, az is általában irigységet, gyanakvást és bizalmatlanságot vált ki, nem pedig pozitív reakciókat. Átvitt értelemben ez történik most a szlovákiai magyar társadalomban is, ahol mindig is a pártoktól várták a "magyar érdekképviseletet", és csak másodsorban a civilektől. Nekünk a pártok szövetségeseink: ők foglalkoznak a politikai érdekvédelemmel, képviselőik pedig a magyar közösség szájai a szlovák társadalom szemében. Együttműködésre vagyunk kényszerítve.

hvg.hu: A magyarországi ideológiai és pártpreferenciák mennyire vetíthetők rá a szlovákiai magyarságra?

T. G.: Kialakult egyfajta, de szerintem korántsem annyira erős polarizáció az MKP és a Híd bázisa között. A magyarországi megosztottság, elsősorban a Jobbik megerősödése is rányomja a bélyegét a társadalom egységére. Itt viszont nagyon súlyos következményei vannak a megosztottságnak, hiszen a politikai érdekképviseletünk ereje függ tőle, ezért óvatosabbak a politikusok is. Mindenki veszít, ha alapszintű dolgokban nem alakul ki konszenzus.

hvg.hu: A kihelyezett kormányülésen beszédében kritikusan említetti az anyaországi támogatási rendszert. Mi vele a probléma?

T. G.: A kerekasztal a támogatások terén – és most teljesen mindegy, hogy szlovák vagy magyar támogatásokról beszélünk – egyetlen dolgot szorgalmaz és követel erősen, és függetlenül attól, hogy ki van hatalmon: a transzparenciát. Az egészséges civil szféra működésének alapfeltétele az átláthatóság. A határon túli támogatásokra levetítve ennek abban kellene jelentkeznie például, hogy értelmes formában vannak közzétéve a döntések.

hvg.hu: A szlovákiai magyarság számának csökkenéséről rendre olvasni statisztikákat. Ennek milyen okai vannak? Mennyire játszik ebben szerepet a Magyarországra és az uniós tagállamokba elvándorlás?

T. G.: A csökkenés mögött három fő jelenség áll: az elvándorlás, az elszlovákosodás és az elöregedés. Az elvándorlás valóban egy jelentős tényező, a gazdaságilag leszakadó déli, keleti területekről nyugatra, északra, vagy éppen Magyarországra áramlanak a munkavállalók. Míg emögött gazdasági, az elszlovákosodás mögött társadalmi okok állnak, az elöregedés pedig egy szociális jellegű probléma. Ebből is látszik, hogy csak a nagyon egyszerűnek ható "asszimiláció" elleni fellépés mennyire bonyolult és összetett folyamat, ahogy a hangzatos és egyszerű jelszavak, például a "szüljük tele a Kárpát-medencét" se oldják meg a problémát. Legfeljebb az egyik kis szeletét.

Kétnyelvű táblák Szlovákiában. A kisebbségi aktivisták egyik legfontosabb terepe a kétnyelvű táblákért való közdelem.
©

hvg.hu: Egy szlovákiai magyar Magyarországra költözése paradox helyzetnek tűnik. Egyrészt természetes és pozitív folyamat is az anyaország és a határon túli közösségek közti mozgás, de ez az adott kisebbségi közösség gyengülését is jelenti. Van ilyen ellentmondás? Mivel lehet feloldani?

T. G.: Megkockáztatom, teljesen mások Magyarország gazdasági és nemzetstratégiai érdekei ezen a téren, akármennyire is ironikus ez. Az ideális állapotot az jelentené, ha Szlovákiában egy öntudatos, önfenntartó, gazdaságilag és társadalmi téren is erős magyar közösség jönne létre, és ugyanezt lehetne elmondani Magyarországról is, így az esetleges népességcsere nem jelentene közvetlen veszélyt a helyi magyar közösség jövőjére. Ez egy utópisztikusnak ható cél, de valahol ennek az állapotnak a megteremtése a kerekasztal hosszú távú célja.

hvg.hu: Azt mondta, hogy a szlovákiai magyar közösség életében vannak olyan pozitív példák, melyeket a rossz hangulatú magyar közvélemény számára is tanulságként lehetne felmutatni. Mire lehetne példát hozni? Van-e terv egy ilyen típusú kampányra?

T. G.: Ott vannak például a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái, de a Fontos Vagy! mozgalmat, vagy a rimaszombat környéki kétnyelvű aktivistákat is megemlíthetném. Pozitív kontextusban manapság nagyon kevés esetben kerül elő a magyar nemzetiség, kell a sikerélmény. Egy ilyen apró katarzisnak tartom az ekeli vasútállomás felújításának történetét: ezt aktivisták tették meg, spontán módon kétnyelvűsítve is az állomást. A táblák aztán két napon belül eltűntek. A Szlovák Vasutak szerelte őket le, amely évtizedeken át semmit nem tett a lepusztult állomásért. De az akció szimbólummá vált, és nagyon sok embert, vasúton utazót megszólított. Pár napra, hétre életbe léptek a régi közösségi reflexek, amelyek évtizedekkel korábban teljesen automatikusnak számítottak. Ezért is gondolom azt, hogy a szlovákiai magyarok öntudata nem tűnt el, mint azt néha szokás hangoztatni. Csak meg kell találni a megfelelő eszközöket arra, hogy felébresszük azt.

hvg.hu: Szlovákiában Magyarországhoz hasonlóan komoly probléma a cigánykérdés. Viszont a szlovákiai cigányság egy része magyarul beszél, ezért az ő helyzetük a magyar kisebbség szempontjából sem mindegy. Vannak kifejezetten a magyar nyelvű cigányság integrációjára irányuló próbálkozások?

T. G.: Ez egy olyan terület, ahol szintén óriási a lemaradásunk, nincs egységes fellépés az ügyben. Nagyon sokat kell tenni mind a közösség felzárkóztatásáért, mind pedig azért, hogy a szlovákiai magyarok tisztában legyenek azzal, miként tekintenek a magyarul beszélő cigányokra. Krasznahorkán a szlovák radikálisok és a magyarok együtt próbálják elüldözni azt a roma közösséget, amely nélkül egyébként megszűnne a helyi magyar iskola. Nagyon szomorú dolgok ezek, sok energiát és működőképes elképzeléseket igényelnek.

hvg.hu: Cél megerősíteni a szlovákiai magyarság önazonosságát, szót érteni a szlovák közvéleménnyel, elférni a szlovákiai magyar pártok mellett, és akkor még ott van az anyaország közvéleményével és politikai elitjével való kapcsolat. Sokféle szervezet szerteágazó munkáját összefogó ernyőszervezetként mik a prioritások, és mi lenne az ideális cél hosszabb távon?

T. G.: A prioritásunk, hogy a népességfogyás minden aspektusával foglalkozzunk fiatal, helyi szakértők segítségével, egyben pedig érdemi előrelépéseket is elérjünk. Enélkül nem csak a civil szféra hal el, hanem maga a szlovákiai magyar közösség is. Az ideális cél pedig egy olyan élhető Szlovákia megteremtése, ahol a körülmények lehetővé teszik, hogy mindenki a nemzetiségét szabadon felvállalva, tisztességesen, öntudatosan tudjon élni. Ez egy közös ügy: a pártok, civil szervezetek, magyar családok ügye, amivel mindenki csak nyer.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Vállalta magyarságát, bírság lett a vége Szlovákiában

Pénzbírság kifizetésére szólított fel a szlovák rendőrség egy felvidéki magyar férfit, aki nyíltan vállalja magyar állampolgárságát. Fehér István nem volt hajlandó leadni ugyanis a személyazonossági okmányait, amelyeket a hatóságok érvénytelenítettek, és fizetni sem akar.

MTI Világ

Szlovákiai magyar fogyatékkal élők jártak rosszul

Egyelőre nincs pénz a fogyatékkal élő szlovákiai magyarok tájékoztató kiadványa, a Carissimi folyóirat következő számának a kiadására. A lap nem kapott a szlovák kormányhivatal pályázatán támogatást a 2012-es évre, így félő, hogy hiánypótló munkáját nem folytathatja.

hvg.hu Világ

Alkotmánymenetet tartanak szlovákiai magyarok

Utcára vonulnak a szlovákiai magyarok szeptember 1-jén a kettős állampolgársági törvény ellen. Eddig ugyanis közel háromszázan (köztük 25 magyar) vesztették el szlovák állampolgárságukat a jogszabály miatt, amit támadnak Brüsszelben, Strasbourgban és a kassai alkotmánybíróságon is. A jogaikért küzdőket támogatja Lomnici Zoltán volt magyar legfőbb bíró, illetve New York állam egykori kormányzója, George Pataki is.

12,3 millió vélhetően hibás légzsák miatt vizsgálódik az amerikai közlekedési hatóság

12,3 millió vélhetően hibás légzsák miatt vizsgálódik az amerikai közlekedési hatóság

Folyékony vért találtak egy 42 000 éves lóban, ez sok mindent megváltoztathat

Folyékony vért találtak egy 42 000 éves lóban, ez sok mindent megváltoztathat

Épségben előkerült a hétvégén eltűnt apa és lánya

Épségben előkerült a hétvégén eltűnt apa és lánya

Lehet, hogy ez már a kiégés? 10 jel, amiből most kiderítheti!

Lehet, hogy ez már a kiégés? 10 jel, amiből most kiderítheti!

Egyre több jó lakást lehet Budapesten venni

Egyre több jó lakást lehet Budapesten venni

Game over: a Microsoft is megunta a Candy Crush-t

Game over: a Microsoft is megunta a Candy Crush-t