A kutatók az Alfa Centauri hármascsillag rendszerében, a Földtől mintegy 40 billió kilométerre - 4,3 fényévre - vették észre a bolygót, amely hatmillió kilométerre kering csillagától. A Föld-méretű planéta rendkívüli forrósága miatt a kutatók arra következtetnek, hogy a felszíne leginkább olvadt lávához hasonlít. A csillaghoz való közelségéből adódóan a bolygón nagyjából 1200 Celsius-fok uralkodhat, amelyet egyetlen életforma sem képes elviselni. 

A kutatók szerint feltehetőleg más bolygók is keringenek ugyanezen csillag körül, ám valamivel messzebb, ahol már elég hideg van a víz megtartásához és az életformák kialakulásához. Ezek a távoli világok a szakemberek szerint valószínűleg megfelelnének az élet- vagy zöldzónák - az úgynevezett Goldilocks-zónák - bolygóira jellemző, se nem túl forró, se nem túl hideg feltételeknek. 

A most felfedezett bolygó az Alfa Centauri egyik csillaga, az Alfa Centauri B körül kering. A hármas csillagrendszer másik két tagja az Alfa Centauri A, és a társainál halványabb kistömegű vörös törpecsillag, a Proxima Centauri. Annak ellenére, hogy az Alfa Centauri B-t a Föld néhány déli részéből szabad szemmel is látni az éjszakai égbolton, a jelenlegi technológiákkal mégis több tízezer évbe telne az odautazás.

A Genfi Obszervatóriumban dolgozó Stephane Udry által vezetett kutatócsoport eredményeit a Nature című folyóirat internetes kiadása közölte. A felfedezés az európai és amerikai csillagászok között zajló verseny jegyében született: a programok célja a Földhöz tömegében leginkább hasonlító, illetve hozzá legközelebb eső exobolygók felkutatása.

Az 1990-es évek eleje óta a kutatók 842 exobolygóra bukkantak, de a számukat milliárdosra becsülik. A most felfedezett Alfa Centauri Bb jelölésű bolygó az ez idáig felfedezett legkisebb tömegű, nagyjából 1,1-szerese a Földének. Az európai kutatócsoport négy éven át fürkészték az Alfa Centauri csillagrendszert a chilei Európai Déli Obszervatóriumból.