Nem semleges a pálya - ezt már az ohiói főváros, Columbus egyik családi házas övezetében lévő Marshall's bárba belépve tapasztalni lehetett. A falakon a két "R" betűt egymásba illesztő Romney-Ryan nevek, ugyanezt viselik matricájukon a vendégek, s még a csaposok is. A házigazda republikánus kampánycsapat tagjain kitűző, és a harmadik elnökjelölti tévévita közös megnézésére invitált szimpatizánsokat az állam szintén republikánus kormányzója, a csehszlovák és horvát szülőktől származó John Kasich köszönti. Persze csak azután, hogy megvolt az obligát kép a kisgyerekkel, s az interjú a helyi tévé riporterével. (Az agresszívebb, olykor gúnyolódó Obama és a következetlen Romney utolsó vitájáról itt olvashat.)

Kasich büszkén említi, hogy az elmúlt héten minden eddiginél több, 292 ezer ajtón kopogtak be a párt aktivistái, hogy a Romney-Ryan kettős, valamint általában a republikánusok támogatására buzdítsanak. A bár közönségének nagy derültségére megjegyzi, végül is igaza volt Clint Eastwoodnak, hogy a republikánus elnökjelölő konvención egy székhez beszélt Barack Obama helyett, mert az első vita is igazolta: a demokrata elnök "nincs jelen". Nem maradt el a minden pénzt elköltő washingtoni politikai elit ostorozása (Kasich 1983-2001 között képviselő, 1995-től 2001-ig pedig a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke volt), s annak hangsúlyozása sem, hogy majd Romney rendet vág, eltünteti a deficitet, és felpörgeti a gazdaságot.

Ahogy az eredetileg a külpolitikára hangolt, de rendre a választás központi témájára, a gazdaságpolitikára és a munkahelyteremtésre kifutó vita elindul, a bárpultnál a szomszédom megjegyzi: előjön Romneyból a menedzser, ahogyan határozottan, az elképzeléseit pontokba szedve beszél, s az is látszik, hogy jól felkészítették.

"Obama bin Laden"

A közönség körében hangos ovációt vált ki, amikor a republikánus elnökjelölt nem hagyja magát félbeszakítani, és gúnyos nevetés fakad, amikor Obama főparancsnoknak (commander-in-chief) nevezi magát, mert ez az egész összecsapás tétje: ki tudja elhitetni a még mindig ingadozó választókkal, hogy az ő vezetésével lesz Amerika újra erős gazdaságilag, politikailag és katonailag. Mert - sorolja Romney a helyeslő helyiek megelégedésére - most egyik területen sem az. Így nem csoda, hogy a bárban hatalmas fütty fogadja, amikor Obama kijelenti, hogy Amerika erősebb, mint a hivatalba lépésekor volt.

AP / Julie Jacobson

A politikai párbaj előrehaladtával és a sörfogyasztás emelkedésével szót kér a közönség soraiban a pár fős "B-közép" is, akik egyre erősebb kifejezésekkel minősítik az elnököt, a legkevesebb, hogy többször azt kiabálják, hazudik, majd lekommunistázzák. Egyöntetű, hangos ellenszenv övezi a közismerten minden, a teljesítményüket számon kérő reformot elutasító, a demokraták körében befolyásos pedagógus szakszervezetek említését. Azt pedig az este legnagyobb tapsa üdvözli, amikor Romney bejelenti: elnöksége első intézkedéseként visszavonja Obama egészségügyi reformját.

A szomszédom azonban elégedetlen, úgy véli, a mostani moderátor - Bob Schieffer, a CBS tévétársaság híradójának veterán washingtoni tudósítója - éppúgy, mint az előző kettő, elfogultan liberális, mindhárman félbeszakítják Romneyt, amikor a republikánus jelölt szerintük túl erősnek tűnik. De ő is hangosan nevet a többiekkel, amikor az idős újságíró véletlenül Obama bin Ladennek nevezi az al-Káida néhai vezetőjét. Az viszont senkinek nem tűnik fel, hogy a vita során Európa egyszer került szóba: amikor záróbeszédében Romney azt mondta, az USA az eladósodásban Görögország sorsa felé tart, és ezt meg kell akadályozni.

Összegzésképp a szomszédom megjegyzi, a harmadik vita volt a legszínvonalasabb, a folyton támadó és személyeskedő Obamát szerinte lemosta a konstruktív Romney. A csata értékelése másutt is gyorsan megvolt. A CNN hírtévé gyors közvélemény-kutatása az elnököt hozta ki győztesnek, míg sokkal nézettebb - és konzervatív - vetélytársa, a Fox News más véleményszondázásokra hivatkozva Romneyt, aki szerintük a demokraták negatív kampányára rácáfolva bebizonyította, hogy igazi államférfiúi tulajdonságokkal bír.

Az amerikai elnökválasztásról szóló cikkeinket itt találja, előző helyszíni riportunkat pedig itt.