A Sandy hurrikán, pontosabban poszttrópusi ciklon elvonulása utána a károk felmérése mellett a kamu képek számbavétele is megkezdődött. Az interneten már a vihar első szelével megérkeztek az első photoshoppolt képek, amik a Facebooknak és a többi képmegosztónak köszönhetően villámgyorsan elterjedtek. Óriás felhők, hatalmas hullámok, az elöntött városrészekben úszkáló cápák jelentek meg a közösségi oldalakon, volt, amit a hírportálok is átvettek.

A fotosoppolt alkotásokkal szemben a hurrikánról terjedő képek egy részével semmi probléma nem volt, csak éppen nem a hurrikán idején készültek. A legjellemzőbb példa az arlingtoni katonai temetőben az ismeretlen katona sírjánál szakadó esőben őrt álló díszőrség fotója. Az elesett hősök élénk amerikai kultuszába ugyan pont passzolt volna a hurrikán idején is keményen strázsáló díszőrség képe, csakhogy kiderült, hogy egy esős szeptemberi napon készült.

Hurrikán idején is őrzik bajtársaik emlékét. Vagy nem.

Ugyanígy más képekről is kiderült, hogy nem a hurrikán idején készültek. Aki direkt kamu képekkel akarta sokkolni az internet népét, annak kapóra jöttek a katasztrófafilmek, például a gigantikus szupervihar által elpusztított USA víziójáról készült Holnapután, aminek egyik képe, a Szabadság-szoborra lecsapó szökőár szintén felbukkant a hamisítványok között.

Az Atlantic magazin összegyűjtött ilyen képeket, és nagy FAKE (hamis) feliratokkal látta el őket. A lap cikkéből egyes hamisítványok háttere is kiderült. Az egyik Reuters által közölt képnek például túlságosan is megpiszkálták a fénybeállításait, de az is kiderül, honnan kerültek cápák az elöntött utcákra.

A Facebooknak és a Twitternek köszönhetően az egész vihar percről percre követhető volt az interneten. A vihar sújtotta területeken lakók - köztük az ottani magyarok - folyamatosan töltöttek fel képeket, videókat és szöveges információkat a közösségi oldalakra. A hivatalos szervek is használták a közösségi médiát, például a New York-i tűzoltóság, és Chris Christie, New Jersey kormányzója, aki személyes gondolatait és aggodalmait is sűrűn osztotta meg népével.

Ennek a következményeként azonban hamis információk is gyorsan elterjedtek. Az USA Today több ilyen esetet is megemlít a közösségi média „sötét oldaláról” szóló cikkében. Így terjedt szét például az a téves hír, ami arról szólt, hogy a New York-i Értéktőzsde Wall Street-i épületében három láb – majdnem egy méter – magasan áll a víz. Ezt a CNN jelentette be, akik a nemzeti időjárási szolgálattól vették át az információt, akik viszont a Twitterről szerezték be azt.