Az amerikai hadsereg egyik legsikeresebb tábornokából népszerű iraki, majd afganisztáni békefenntartó, egy évre a hírszerzés vezetője majd politikai botrányok főszereplője lett. David Petraeus 2011 őszén váltotta Leon Panettát a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élén. Ismerősei szerint Peatreus nagy lelkesedéssel látott neki „civil” hivatalának, élvezte, hogy végre nem kell a kitüntetései mögé bújn”. Pályafutását azonban beárnyékolta a szeptemberi bengázi merénylet, illetve magánéleti botránya, amely miatt lemondásra kényszerült.

A napokban a Slate internetes újság FBI-os forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Petraeus viszonyt folytatott korábbi életrajzírójával, a szintén katonatiszt Paula Broadwellel. Broadwell ellen az FBI tavasz óta vizsgálatot folytat, mivel (egyelőre ismeretlen okokból) megpróbált illegálisan hozzáférni a kémfőnök e-mail-fiókjához. A botrány kirobbanása után nem sokkal Petraeus elküldte Barack Obamának a lemondó nyilatkozatát, amelyet az elnök pénteken fogadott el. A Wall Street Journal azt állítja, a viszony sosem ment túl az e-mailezésen, a CNN pedig úgy tudja, sem az FBI, sem a CIA nem feltételezi, hogy Broadwell valamelyik külföldi titkosszolgálat ügynöke lenne. A botrány után Broadwell eltűnt a nyilvánosság elől, a sajtóban pedig elindultak a találgatások: egyesek szerint Obama már a választások előtt tudott az ügyről, mások úgy gondolják, a házasságtörés csak fedőtörténet, Petraeus lemondása mögött pedig a bengázi fiaskó áll.

Zöldfülűként került Irakba

David Petraeus a CIA főnökségének átvétele előtt 37 évig szolgált az amerikai hadseregben. Dicsőséglistájához tartozik többek között Bagdad bevétele, a leghosszabb helikopteres deszant-hadművelet, valamint az iraki és afganisztáni újjáépítés. Az idén hatvan éves férfi 1974-ben végzett a West Point katonai akadémián, a legmagasabb, dicséretes osztályzattal, vagyis évfolyamának legjobban teljesítő öt százalékához tartozott.  A következő évtizedeket különféle gyalogos, deszantos és gépesített hadosztályoknál töltötte Olaszországban és az Egyesült Államok különböző katonai bázisain, éles bevetésen azonban a 90-es évek közepéig nem vett részt. Ebben az időszakban szenvedte el katonai pályafutása legsúlyosabb sérülését: 1991-ben Kentuckyban egy éles lövészet alkalmával mellkason találta egy véletlenül elsülő M-16-os gépkarabélyból kilőtt lövedék. Petraeust kórházba szállították, ahol megműtötték, majd pár napon belül hazaengedték, Broadwell könyve szerint felépülését azzal bizonyította az orvosoknak, hogy megmutatta, végig tud csinálni ötven fekvőtámaszt.

David Petraeus, még tábornokként

MTI/AP/Bogdan Maran

Az első valódi harci cselekmény, amelyben részt vett, az ENSZ 1995-ös haiti beavatkozása volt, amely során megdöntötték Raoul Cédras katonai juntáját. Két évvel később már bejáratos volt a Pentagonba az Egyesült Vezérkar tagjaként, ekkoriban szerzett tapasztalatokat a békefenntartás és terrorelhárítás terén, amely később a gyalogos és deszantos hadviselés melletti másik specialitása lett: a 90-es években a boszniai és kuvaiti missziókban szolgált, majd 2001. szeptember 11-e után az egyesített amerikai terrorellenes ügynökség tagja lett.

Rick Atkinsonnak, a Washington Post újságírójának In the Company of Soldiers (Katonák társaságában) című könyve szerint Petreaus viszonylag zöldfülűként vett részt a 2003-as iraki háborúban, mégis kulcsszerepet játszott Bagdad elfoglalásában.  Az általa vezetett 101. ejtőernyős hadosztály elsőként érte el az iraki fővárost, majd végrehajtotta Ninawa elleni helikopteres deszant hadműveletet, amely a hadtörténelem eddigi leghosszabb ilyen jellegű akciója volt.

A jóságos helytartó

Szaddam Husszein bukása után Petraeus Moszul környékén egy stabilizáló egység élén szolgált tovább, ahol a klasszikus lázadás elleni taktikákat intenzív (gyakran közmunkával történő) újjáépítésekkel, infrastruktúraépítéssel és gazdasági fejlesztésekkel kombinálva sikeresen tartott rendet a rá bízott területen (összesen 4500 rekonstrukciós projekt fűződik a nevéhez, köztük a  Moszuli Egyetem újjáépítése és újraindítása). Az irakiak körében talán a legnépszerűbb amerikai tábornoknak számított, sokan Dávid királynak nevezték az általa indított fejlesztések miatt. A Newsweek írása szerint "általános nézet, hogy nem volt olyan egység, ami keményebben dolgozott volna az irakiak megnyeréséért, mint a Petraeus által vezetett 101. Deszant Hadosztály.”

Békefenntartásban szerzett tapasztalatait ezután az afganisztáni nemzetközi békefenntartó erők (ISAF) egyik vezetőjeként kamatoztatta, 2007 és 2008 között pedig az iraki szövetséges erők főparancsnoka volt. Ebben a minőségében követte el eddigi legnagyobb haditettét: úrrá lett a Szaddám megdöntése után irakban elszabadult totális káoszon, aminek következtében Amerika megmenekült egy újabb vietnami fiaskótól, és lehetővé vált a 2011 végére befejezett iraki kivonulás. A sajtó világszerte róla cikkezett, jelölték a Time magazin Év embere címére. 2009-ben korai stádiumú prosztatarákot diagnosztizáltak nála, de a sajtóhírek szerint sikerrel kezelték betegségét.

2008 és 2010 között az egész közel-keleti-ázsiai térség amerikai erőinek parancsnoka lett, majd 2010-ben az afganisztáni szövetséges erők vezetőjévé nevezték ki, miután elődje, Stanley McChrystal tábornok belebukott a Rolling Stone magazin cikkébe, amiben Obamán és a politikai-katonai vezetés más tagjain gúnyolódott. Petraeus Afganisztánban hasonlóan lépett fel, mint Irakban: célul tűzte ki a korrupció csökkentését, az újjáépítést és a gazdasági termelés beindítását. Sokak elismerését kivívta, amikor a hadseregtől szokatlan módon nyilvánosan kért bocsánatot, miután 9 afgán gyerek életét vesztette egy NATO-légicsapás során.

Jól érezte magát a CIA élén

Az akkor már négycsillagos tábornok Petraeust népszerűsége csúcsán, 2011 tavaszán kérték fel a CIA vezetésére. Augusztus végén elfogadta a felkérést, lemondott addigi tisztségeiről és leszerelt a hadseregtől. Bajtársai nagyszabású ünnepséggel búcsúztatták, ahol a kiemelkedő szolgálatért kitüntették, tiszttársai pedig beszédeikben Ulysses S. Granthoz, John J. Pershinghez és Dwight D. Eisenhowerhez hasonlították.

Petraeusnak köszönhetően sikerült stabilizálni és elhagyni Irakot

AP

Több hírlap is úgy tudja, Petraeus nagy lelkesedéssel vágott bele a CIA vezetésébe, mint ismerősei mondták, élvezte a nyugalmasabb, „civil” munkát. Egyesek már arról beszéltek, Petraeus a jövőben az amerikai elnöki címért is indulhatna, vagy hogy Mitt Romney republikánus jelölt őt kérné fel alelnöknek, Petraeus és életrajzírója azonban cáfolták ezeket a híreszteléseket.

A szeptember 11-i terrortámadás évfordulóján elkövetett bengázi merénylet azonban foltot ejtett hírnevén. A merénylet során a CIA súlyos hiányosságaira derült fény, a támadásban meghalt az ügynökség két embere, és mint kiderült, a szolgálat emberei a megtámadott képviselettől másfél kilométernyire állomásoztak és bekapcsolódtak a fegyveres összecsapásba. A merénylet miatt a Petraeust beidézte a Szenátus Hírszerzési Bizottsága. Bár a meghallgatás elmaradt, majd közbejött a Broadwell-ügy – a sajtóban ezért már megindult az összeesküvéselmélet-gyártás, hogy a mesterségesen kirobbantott botránnyal valójában a líbiai fiaskót akarják elterelni a figyelmet.

Többdiplomás katonatiszt a szerető

Petraeus kapcsolata Paula Broadwellel egyébként nem új keletű. A 39 éves, házas, kétgyermekes asszony 2010-ben „beágyazott” (katonai bázison elszállásolt, az egységekkel együtt mozgó) szerzőként dolgozott Afganisztánban, és többször is személyesen találkozott Petraeusszal. Állítása szerint  Petraeus részletesen mesélt neki addigi pályafutásáról, részben személyes beszélgetései alapján írta meg a tábornok All In (Mindent egy lapra) című életrajzát.

Broadwellt egyébként szintén kiemelkedő, ambiciózus személyiségként írják le. „A hasonló botrányokban érintett nőkkel szemben Broadwell nem egy könnyűvérű nőcske” – írja a heavy.com – „hanem elismert író, előadó és szakértő.” Jelenleg is a kutató a Harvard egyetemen, és a londoni King’s College hadtudományi intézetének doktori kandidátusa, korábban pedig mesterszakos diplomát szerzett a John F. Kennedy Államigazgatási Főiskolán. Broadwell emellett szintén katonatiszt, Petraeushoz hasonlóan a West Point akadémián végzett politikai földrajz és rendszermérnöki szakon, jelenleg is őrnagy a hadsereg tartalékos kötelékében. Disszertációjával állítólag már jó ideje csúszik, mert „Petraeus kedvéért abbahagyta az írását”, inkább a férfi életrajzának megírására koncentrált.

Tudományos munkássága mellett Broadwell a New York Times és a Boston Golbe újságírójaként dolgozott, emellett férjével, Észak-Karolina egyik elismert orvosával együtt két gyermeket nevel. Korábbi lapja kiemeli fizikai teljesítményeit:  a West Pointban az évfolyam fitnesz-bajnoka volt, később megszállottan biciklizett, egy Twitter-üzenete szerint Lance Armstronggal is edzett, jó külsejének köszönhetően pedig egy gépfegyvergyártó vállalat hirdetéseiben is szerepelt modellként.

Obamát védi?

Kettejük kapcsolatáról, illetve Petraeus lemondásának valódi okáról számos találgatás látott napvilágot. „Petraeus barátai hamisan úgy állítják be, mintha a lemondás tiszteletre méltó lépés lett volna, hogy a becsületét védje.” – írja a Debka nevű izraeli hírportál, akik szerint „egy hasonló kaliberű háborús hősnek” ilyesmiért még nem kellett volna lemondania. Az újság belső forrásokra hivatkozva azt állítja, más is lehetett a döntés háttérben. Szerintük gyanúra ad okot, hogy a washingtoni hivatalos források azt állítják, Obama csak november 8-án kapta kézhez Petraeus levelét, az FBI vizsgálata azonban már korábban fényt deríthetett a Broadwell és Petraeus viszonyára, amiről Obamának is tudnia kellett. Szintén belső forrásokra hivatkozva állítják: kapcsolatuk már 2010-2011 óta fenn áll.

A Debka szerint az ügy hátterében a bengázi merénylet és Obama újraválasztási kampánya áll: a bengázi támadás után a tervekkel ellentétben Petraeus nem jelent meg a szenátus illetékes bizottsága előtt, mert a meghallgatáson olyan tények hangozhattak volna el, amelyek rosszul érintették volna Obama hírnevét, a lemondással és az akörüli botránnyal pedig szintén ezt az ügyet akarják elfedni.

Némileg ellentmond ennek, hogy a bizottság lemondása után is beidézheti a volt CIA-igazgatót. Az Ibnlive indiai hírportál azt hangsúlyozza: Peatreusnak nem volt más választása, mint a lemondás. Szerintük súlyos zsarolási alap lehetett volna a házasságon kívüli viszony, így a CIA nem engedhetett volna meg magának egy ilyen biztonsági kockázatot. Hangsúlyozták: hasonló magánéleti botlásokért egyes katonai egységeknél akár hadbíróság is járhat. Így ha ha Petraeus nem mond le, beosztottjai felé azt üzente volna, hogy elfogadható a hasonló viselkedés. A hivatalos források szintén cáfolták, hogy a magánéleti krízisen kívül más állna a lemondás hátterében. Egy névtelenül nyilatkozó katonai hivatalnok szerint Petraeus „azért mondott le, mert elkúrta”,  amit elkövetett, az a saját szemében is elítélendő és "a lemondásnak semmi köze bengázihoz."